Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Teleszky János: A magyar állam pénzügyei a háború alatt. Ism.: Domanovszky Ákos 296

történeti irodalom. 297 szórtban a háború alatt vezetőszerepet játszott emberek, ennél a kötetnél is érvényesül. Teleszky János 1912 április 22-től 1917 június 15-ig volt Magyarország pénzügyminisztere. A gyakorlati vezetőszerep, amit Magyarország pénzügyeinek irányításában betöltött, teljes mértékben érezteti hatását akkor is, amikor történetüket írja meg. A téma körülhatárolása, a könyv egész felépítése a gyakorlat emberére mutat. A pénzügyminiszternek, a politikusnak aktív működése közben az egész kormánygépezetet kellett látnia, a legkülönfélébb gazdasági és szociális körülményekre kellett tekintettel lennie. Amikor resszortjánaki a történetét írja meg, az eseményeknek és jelenségeknek ez a gazdag tömege állandóan szeme előtt lebeg és egészen máskép alakítja könyvét, mint ahogy azt a teoretikus megírta volna. Németországra vonatkozólag ugyanezt a témát Walter Lötz, a müncheni egyetemen a pénzügytan tanára írta meg a Carnegie-alapítvány számára. A feldolgozás módjának különbsége igen nagy. Lotznál a rendszeresség, az anyag szigorú megrostálása dominál, Teleszkynél inkább a krónikás elem. Lötz könyve olyan, mint az üzleti mérleg: rövid, formában szigorú és egy gondolattal áttekinthető. Teleszkyé ugyan szintén józanul egyszerű felépítésű — ezt már a tárgy hozza magával —, de a részletek sokaságában néha már elvész az áttekinthetőség és még gyakrabban az arányok, a forma. Ezzel szemben azonban van egy óriási előnye: az anyag gazdagsága, a szempontok sokfélesége, a perspektíva szélessége olyan életet ad könyvének, amivel szemben Lotzé s,zinte sematikus váznak hat. Szinte azt lehetne mondani, hogy nem is a háborús pénzügyek' történetét tartalmazza ez a könyv, hanem Magyarország háborús gazdaságtörténetének vázlatát. Természetesnek kell találnunk, hogy Teleszky, aki mint pénzügyminiszter, az események központjában állva, látta az egész gazdasági fejlődés organikus egységét, az események szoros összefüggéseit, — mint író sem képes anyagát mereven szétválasztani és elhatárolni. És ez — kevés kivételtől eltekintve — csak előnyére válik munkájának és dicsőségére a szerzőnek. A könyvet a magyar államháztartás háború előtti helyzetének rövid összefoglalása vezeti be. Ezt a helyzetet ugyan nem kedvezőnek, de mégis inkább kielégítőnek találja. Az 1913. évi zárszámadásnak az elemzése ugyan, éppúgy, mint az 1914—15. évi költségvetésé — a számszerű felesleg mellett — érdemileg hiányt mutat fel, de ez a hiány nem jelentékeny. Azonban — amint később kifejti — az ország tőkeszegénysége következtében a háborúra vnló pénzügyi felkészültségről Magyarországon szó se lehetett. A munka törzsét az állami kiadások és bevételek alakulását tárgyaló két fejezet alkotja. Minuciózus részletességgel elemzi itt Teleszky a háborús évek utólag elkészített zárszámadásait, az egyes kiadási kategóriák alakulásának törté-