Századok – 1929-1930
Értekezések - GYALOKAY JENŐ: A tömösi ütközet 1849 március 21-én 237
a tömösi ütközet 1849 märcius 21-én. 243 Ugyanis ez a hegység korántse olyan zárt, mint pl. a vele szomszédos fogarasi havasok, amelyek 45 kilométernyi szakaszon seholse süllyednek a 2000 méter abszolút magasság alá. Brassó táján ennek az ellenkezőjét látjuk. A Bucses 2506 méter magas fenséges tömegétől keletre és nyugatra erősen lekopott, a főcsúcsnál 1200— 1500 méterrel alacsonyabb hágók vannak. A nyugati a törcsvári,1 a másik — a jóval fontosabbik — a tömöspredeáli,2 amely a magyarországi Olt és az oláhországi Prahova völgye között bonyolítja le a forgalmat. Ezt az utóbbi hágót északfelől a Tömös-patak lassan emelkedő szűk völgyén közelíthetjük meg. A vízválasztóra Felsőtömösnél, körülbelül 870 méter tengerszinfeletti magasságból, kezd az 1849-ben a mainál meredekebb s részben be is vágott út felkapaszkodni a predeáli hágóra, amely mindössze 180 méterrel van Felsőtömös felett. Normális körülmények között aránylag könnyen legyőzhető akadály. A most tárgyalandó ütközet előtt se okozott volna semmi bajt s a hátráló orosz és osztrák csapatok alkalmasint harc nélkül érik el a Prahova völgyét, ha közbe nem szól egy a hadviselésben sokszor annyira félelmes hatalom: az időjárás. Már Józsefnapkor is, a feketehalmi ütközet alatt, kegyetlen hófergeteg dühöngött.3 Ezt most, minden átmenet nélkül, csikorgó hideg s a velejáró kemény fagy váltotta fel, amely egyetlen sikamlós jéglejtővé változtatta a felsőtömös—predeáli, különben is meredek fi tat. Ez a nem várt időváltozás egy pillanat alatt halomra döntött minden tervet. A könnyű menetre számító osztrák hadtest éle még Felsőtömös előtt Engelhardt orosz különítményébe ütközött, amelynek előreküldött ágyúi, súlyos málhásszekerei és egyéb alkalmatosságai elakadtak a síkos kapaszkodón és a ráadásul még hóval is befútt mély útban, úgyhogy valósággal ki kellett őket ásni a hóból. Emiatt a csapatok se mehettek tovább.4 Itt most önkéntelenül is kínálkozik az összehasonlítás a magyar hadtörténelem egyik sokkal régibb, de 1 1245 méter. 2 1051 méter. 3 Kolarevic százados leírása: Beszterce, 1852 márc. 8. (Κ. Α.: F. Α. 1849. Fase. XIIIB. NT 34.) Kézirat. 4 Sehmid leírása (i. h.). 16*
