Századok – 1929-1930
Értekezések - JANICSEK ISTVÁN: Új mondatfoszlányok a nomád magyar népről 225
új mondatfoszlányok a nomád magyar nél'röi 227 Hammer előbbi két munkájának a türk népekkel foglalkozó szemelvényei a XIX. sz. második felében meglehetős érdeklődést keltettek. Különösen a „Sur les origines Russes"-ben közzétett Sukrullah-idézetek vonják magukra a búvárkodók figyelmét. így Chwolson1, De Goeje2 , Thury3 , Vámbéry", gróf Kuun Géza5 munkáiban elég gyakran találkozunk velük. Marquart híres munkájában" gyakran megemlékszik Hammernek a „Sur les origines Russes"-ben található perzsa és török szövegidézeteiről, még pedig túlnyomólag Sukrullah tudósításairól, melyeket Marquart — mint az munkájából kétségtelenül megállapítható — csakis Hammernek előbb említett szentpétervári kiadványából ismert. Ezen perzsa írót elméleteinek — melyek egyike másika máma már teljesen elavultnak, illetve helyét meg nem állónak mondható — alátámasztására is felhasználja.7 Ugyancsak Marquart Sukrullah ibn Siháb-ról szólva többször ama meggyőződésének ad helyt, mely szerint: ez a perzsa krónikás nagyon hanyagul (sic: sehr nachlässig) ollózta ki Muhammad-i-'Auft-t,aki legközelebb áll (?!)lbn Rustahoz.9 (? !) Kétségtelen, hogy Marquart Sukrullah munkájának idevonatkozó részeit csakis a már gyakran említett Hammerféle kiadásból ismerte. Aki csak húsz-harminc keleti kéziratot böngészett át, az igen jól tudja, hogy egy keleti munkáról nem lehet, sőt nem szabad bírálatot mondanunk akkor, ha azt egyetlenegy kéziratból, illetve ennek kiadásából ismerjük. Nem egyszer megtörténik, hogy 5—10 oly kézirattal rendelkezünk, melyek egyetlenegy krónikának variánsai (másolatai), de néha még ezen 5—10 kézirat birtokában sem vagyunk feljogosítva arra, hogy az illető munkáról bírálatot, illetve Ítéletet mondjunk. Ezt az elemi szabályt még egy Marquartnak sem szabad figyelmen kívül ' Ibn Rustah, St. Petersburg, 1869. (Szöveg ée orosz fordítás, valamint forráskritika). 53., 54., 113., 116. stb. 2 L. De Goeje lbn Ruetah kiadását (142. 1.) 3 L. Thury idevágó cikkét a Századokban (XXX. évf. 9. f.) * „Magyarság eredete." Pest, 1882. 113. 1. 6 M. H. K„ 170. 1. β Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge, Leipzig 1903. 7 1. ugyanott 516—517. 8 Előbb többször szó volt erről, a magyar őstörténetben nem jelentéktelen szerepet játszó perzsa íróról, aki a XIII. sz. közepe táján írta a már szintén gyakran említett anekdotagyüjteményét. Ezután is gyakran fogunk róla megemlékezni (1. tovább). » Osteuropäische stb. Előszó XXX.; továbbá 516—517, 519 stb. 15*
