Századok – 1929-1930

Tárcza - K. Sebestyén József: Válasz és megjegyzések Varju Elemérnek a Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen-család története című műve illusztrációiról szóló bírálatára 212

£04 TÁRCA. annak vélt látni, a nagy építkező Bethlen Elek — sajnos, még ismeretlen nevű — szobrászának a műve. Szerinte: hamis az 1670-es évszám Bethleyi Elek címerén, mert e kő Nicolaitól való, ki cz évben már nem élt. Ε kő Bethlen Elek szobrászától való, tehát nem az évszám hamis, hanem Varjú véleménye. * Bíráló az ötvösmüvek rajzairól hasonló szellemben és modorban ír. Váradi Miklós nagybúni, 1638-ból való kelyhét tárgyalva így ír: ha igazat beszél a rajz, a talp, a szár és a nódus a XV. századbeli, csak a vésett (?) díszítésű cuppa a XVII. századból való. A rajz igazat beszél! Ε kehely a maga egészében a XVII. századból való. Egykorú rokona az ótordai ref. egyház tulajdona (cuppája ennek más). Ilyen stílusa, nódusa és talpa van a kolozsvári, farkasutcai ref. egyház I. Rákóczi György által készített zománcos arany kelyhének is,1 mely ugyancsak nem középkori. Régi, kedvelt formák hosszú élete, semmi más. A búni kehely cuppája vésett diszítésű — ezt nem kellett volna megkérdőjelezni — mert minden elfogulatlan megfigyelőképességű szemlélő azonnal láthatja. Körirata a kehelynek: ANNO 1638. VARADI MIKLÓS ISTEN TIZTESSEGIRE CzINALTATTA AZ BVNI ECLESIANAK. — Augsburgi bélyege a talpa szélébe van ütve. Csalódik a bíráló, mikor az alsórákosi pompás renaissance ónkannát 1699-es évszámánál száz évvel öregebbnek állítja. Pedig mellé van rajzolva a billentője mögé, a fiilbe vert Η Β mesterjegy és a segesvári bélyeg. Ε legkiválóbb erdélyi ón műves és ornanientális rajzoló a XVII. század második felében élt és dolgozott Segesváron,2 tehát e mű nem lehet száz évvel idősebb dátumánál. Ε mester nevét, sajnos, nem ismerjük; számos műve maradt ránk, bizonyára van belőlük a M. N. Múzeum gyűjteményeiben is. Bíráló, úgy látszik, hogy e tárgykörrel is hadilábon áll, mert ha Η B-t nem ismeri, akkor mit tudhat a hazai ónművességről? Bíráló az almakeréki freskó rajzáról így ír: Szent Gellértet, Istvánt, Lászlót és Imrét és talán Szent Zsigmondot ábrázoló glóriájuk és jelvényeik által biztosan jellemzett és így semiképen sem Becse-Gergely nembelieket feltüntető kép egészen hamis. A hamisítás vádját a leghatározottabban visszautasítom. Roth Viktor3 e képet történelmi csoportnak 1 Fényképét Î. Műv. Szalon. I. évf., 1. sz., 13. 1. 2 Dr." Both V. id. műve, 52. 1. 3 Dr. Both V.: Az almakeréki templom és műkincsei. Dolg. az Erd. Nemz. Múzeum Érem- és Régiségtárából. 1912. 161—63. 1.