Századok – 1929-1930
Tárcza - R. Kiss István: Trónbetöltés és ducatus az Árpádkorban 202
TÁRCA. 203 kérdés I. Béla, Salamon, Géza és László öröklési joga a trónra. Én azt állítottam, hogy Bélának több joga volt a trónra, mint Salamonnak. Ë jogát nem veszítette el Salamon megkoronázása után sem, mert „metu mortis tehát lelki kényszer nyomása alatt egyezett bele Salamon koronázásába. Éppen ezért, egyetlen forrásunk sem állítja róla azt, hogy ő trónbitorló; Gézával és Lászlóval szemben azonban Salamonnak van öröklési joga a trónra, kit visszatérése után, mintha kétes érvényű, erőszakolt gyermekkori koronázása meg sem történt volna, ünnepélyes keretek között kétszer is megkoronáztak, másodszor éppen Géza az ő örökségi jogának nyilvános elismeréséül. Éppen ezért, Gézát és Lászlót nemcsak forrásaink tekintik bitorlónak, hanem kényszerhelyzetükben ők is saját magukat. Bartoniek Emma nem osztván azt, hogy az erőszak jogot nem statuál, érveléseimmel szemben Béla törvénytelen uralmát a német császárhoz küldött követségével akarja igazolni. Az Annales Altahenses közismert, minden kézikönyvben előforduó részletének idézésére nem volt szükség, mert semmit sem bizonyít. Merő diplomáciai aktus volt az, melyet mindkét részről fegyverzörgés kísért. Bizonyító ereje a következményeknek van: Bélát még betegen sem hagyta el serege, fiát Gézát azonban azonnal elhagyja és Salamonhoz csatlakozik, mihelyt Béla behányja a szemét. Béla mellett kitartottak, mert övé volt a jog és az igazság, mihelyt ő meghal, hívei is Salamonnak hódolnak meg és nem Gézának, mert e kettő között Salamont illeti a trón. Hasonló közismert dolgokról illetlennek tartottam beszélni kizárólag szakembereknek szánt értekezésemben. Bartoniek Emmát arra kérem, hogy amennyiben fenntartja véleményét (mely a seniorátus elméletével sem egyeztethető össze logikusan), hozzon lényegbevágó érvet; idézzen egy forrást, mely Bélát uzurpátornak, törvénytelenül uralkodó bitorlónak nyilvánítja, lehetőleg olyan forrást, amelynek ez a tiszteletreméltó véleménye van Gézáról és Lászlóról. Akár a Képes Krónika is lehet az, melynek hitelére és értékére nézve oly túlzott formában sajnálatomra nem érthetek vele egyet általában sem és hitelt különösen nem érdemel a várkonyi jelenetből idézett, belső ellenmondásban is szenvedő részlete. Hogy még egy pillanatig Bélánál maradjak, fenn*
