Századok – 1929-1930

Tárcza - R. Kiss István: Trónbetöltés és ducatus az Árpádkorban 202

£04 TÁRCA. tartom azt az állításomat, hogy öt nem koronázták meg, csak felkenték. A koronázásra vonatkozó híradásra, melyre Domanovszky hivatkozik, ha hinném, csak azt mondhatnám: credo, quia absurdum! Ugyan melyik ko­ronával koronázták volna meg! ? — erre kérek választ!1 A Borics perdöntő esete a másik, mellyel Bartoniek foglalkozik; de végeredményben mégis megveti, mert ö illegitim. Én az illendőség határai között megmagyaráz­tam, hogy jogi szempontból Boricsot nem lehetett tör­vénytelennek tekinteni, mint törvényes házasság alatt nemzett gyermeket. Hogy a kánonjog az európai közvé­lemény ellenére a magyar mesterek királyi parancsra mégis törvénytelennek nyilvánították, éppen ez a bizony­ság a mellett, hogy különben neki lenne öröklési joga a trónra ... megint csak rokonságfoki örökösödés alapján. Ha Bartoniek Emma érvelésem ellen akar állást foglalni, akkor bizonyítania kell, hogy Borics nemcsak a magyar magisterek, hanem a kánonjog szerint is ille­gitim volt. Egyedül csak ez lenne perdöntő jelentőségű. Végezetül tegyünk egy kis, még az előzőnél is logi­ka ibb kirándulást. Bartoniek Emma értekezésének ki­váló tulajdonságait elismertem. Csak egy pár hajszál választott el tőle; éppen azért kivonatoltam munkám, mert nem akartam ismételni megállapításait. Tetszett nekem többek között az, hogy Domanovszky Sándor két­ségei után is Kinnamos hitelét kedvezőbben ítélte meg és adatait, bár nem pontosnak, mégis általában felhasz­nálhatónak tartotta. Kinnamos V. könyvének közismert részlete így szól: Az a törvény a magyaroknál, hogy a korona mindig a túlélő testvérre száll. Én — mint Pauler — hitelesnek tartom és azzal próbáltam Kinnamos hitelét, illetőleg Manuel császár követeléseinek jogosult­ságát igazolni, hogy Béla részére nem kívánta a trónt, csak az őt megillető ducatust, pedig ha előbb költött jog­címeken avatkozott volna be az ország ügyeibe, mint István és László esetében, részére is kívánhatta volna a trónt. Meg kell egyeznünk tehát abban, hogy Kinnamos­nak idézett nyilatkozata hitelesnek tekintendő. Már pedig a Kinnamostól fenntartott trónöröklési szabály és a Las-1 Csakugyan analog eset V. Lászlóé. Az ő koronázását nem ismerték el törvényesnek, amiről sokat és keményen vi­tatkoztak. Különben is újra kellett volna koronázni régi gya­korlat szerint trónralépésekor. De nem koronázhatták meg, mert nem volt mivel !

Next

/
Oldalképek
Tartalom