Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 197
TÖRTÉNETI IRODALOM. 197 magyar képes egyháztörténetének általa már 1912=ben felvetett tervével. — Turi Béla: Viszota Gyula: gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal (I. rész 1841—1843), Balanyi György Mályusz Elemér: S ári; dor Lipót, főherceg nádor iratai. 1790—1795, Balogh Albin Szádeczky— Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya című müvét ismerteti. 7. füzet. — Reisz Elemér: Mi is folyik Mexikóban. Ismerteti a katholikus egyház ellen 1914 óta rendszeresen folytatott támadásokat s az ellenállás szervezeteit. — Várdai Béla Pintér Jenő: Magyar Irodalomtörténet, T. Gy. Τ akót s Sándor: Szegény magyarok című művét ismerteti. 8. füzet. — Turi Béla: Neonacionalizmus. Cikkíró Klebeisberg Kuno „Noonacionalizmus" cím alatt összegyűjtött és kiadott cikkei nyomán fejtegeti a jelszó tartalmát s méltatja Klebelsberg kulturális célkitűzéseit. 9. füzet. — Balanyi György: Az egységes Olaszország a világháborúig. Benedetto Croce könyvének ismertetése. Cikkíró cáfolja az író azon állítását, mintha a hármasszövetség Olaszország valódi érdekeinek kijátszásával jött volna létre s nem osztja a szerzőnek a római egyházi kérdésben vallott ortodox liberális álláspontját sem. — Mihályi Ernő ismerteti Divald Kornél: A magyar iparművészet története című művét. 10. füzet. — Várdai Béla: Kultúra és politika. Korn: s Gyula „Kultúra és politika" cím alatt kiadott dolgozatainak ismertetése és méltatása. — Bártfai Szabó László József főherceg: A világháború (II. k.), Turi Béla Balanyi György: A római kérdés, Aldásy Antal Reiszig Ede: A jeruzsálemi szent János lovagrend Magyarországon, Michel Károly Petró József: Az ősegyház élete, Várdai Béla Bánhegyi Jób: A magyar irodalom története (I. A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig) című művét ismerteti. Napkelet. 1928. év. 16. szám. — Fábián István: A konzervatív Berzsenyi. Szerző megállapítása szerint a konzervatív világszemléletben élő Berzsenyi vezérelvei az állandóság, az okosság és az erkölcs voltak, politikai ideálja pedig az erős központi államhatalom. A mult mint mintakép lebeg előtte s félti a nemzetet, főleg pedig az ifjúságot az idegen áramlatok hatásától. Iroda'mi elvei szorosan összefüggnek politikai elveivel, de a politikát és az erkölcsöt az irodalom fölé emeli. Berzsenyi és Kölcsey vitájában az induktív konzervatív és a deduktív haladó világnézet ütközött össze. Berzsenyi maga is észrevette, hogy elvei felett eljárt az idő s a koráram'.at akarata ellenére őt is a romanticizmus felé sodorta, melynek pedig ellensége volt. — Surányi Miklós méltatja gróf Klebelsberg Kuno Neonacionalizmus cím alatt összegyűjtött és kiadott újságcikkeit. 17. szám. — Mészöly Gedeon: id. Teleki József házassága. Mészöly évekkel ezelőtt sajtó alá. rendezte Teleki Józsefnek az 1759—1761. években külföldi utazása alatt szerkesztett diáriumát s most fenti cím alatt a napló befejezéseképen Telekinek hazatérte után kötött házasságáról szóló feljegyzéseit bocsátja közre. — Miskolczy Gyula: Metternich. Szerző Srbik Metternich-é'ietrajzának megjelenése alkalmából összefoglaló vázlatképet nyújt az eddigi Metternich-irodalomról s rámutatva arra., hogy ez az íro» dalom többé-kevósbbé elfogultan értékelte az államkancellár egyéniségét és politikai tevékenységét, nyomozza a történetírók ítéletét befolyásoló érzelmi és gondolati tényezőket. Ezek alapján három korszakra osztja a Metternich-irodalmat. Az első korszakban, melyet Hormayrnak mindjárt Metternich bukása után kiadott könyve vezet be, Metternich értékelése a liberalizmus es a nemet nemzeti gondolat szempontjai szerint igazodik s így Metternich lesújtó ítéletben részesül, Treitschkénál pedig a birodalomalapítás porosz ideológiájának Metternichhel szemben táplált gvűlölete nyilatkozott meg. A probléma átértékelésére Mazade francia író tette az első lé-
