Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 197
198 TÖRTÉNETI IRODALOM. 198 péseket, majd Lorenz és Friedjung folytatták. Ítéletükben igazolást nyer Metternich politikája s ebben az osztrák páriámén tárizmus bevezetése után félelmetesen jelentkező s Metternich által sikeresen leküzdött nemzetiség veszélyek s a Metternich nagynémet politikája korszerű kiadásának tekinthető német-osztrák-magyar szövetség hatásai nyilvánulnak meg. A világháború után Metternich értékelésénél ismét befolyásoló tényezőként jelenik meg a politika s ez alól a probléma teljes kifejtésére vállalkozó Srbik sem tudta magút mentesíteni. Alapos részletkutatásokra van tehát még szükség s ha ma? rí ezek tisztázzák a kérdést, a magyar történetírásnak is át kell értékelni«' Metternich alakját és korát. — Baron Gyula Viszota Gyula: gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal, Török Pál Paléologue Maurice: Cavour, a nagy realista című művét ismerteti. 18. szám. — Jánossy Dénes: Kossuth politikai tervei az Amerikai Egyesült Államokban. A cikk szemelvény az író készülő Kossuth-tanulmányából. Ε vázlatos cikkben előadja, hogy Kossuth az amerikai—angoU szövetség népszerűsítésének tervével indult el Amerikába. Arra a meggyőződésre jutott ugyanis, hogy a kontinenst uraló abszolutizmust csak az alkotmányos szabdságban élő angol-szász nemzetek ellensúlyozhatják. De ekkor Amerika politikai légköre feszült volt. A rabszolgakérdés holt.pon ton veszteg'ett s éppen ez a kérdés uralta a közelgő elnökválasztási kampányt. Kossuth politikai programmbontása, jóllehet a közvéleményt egy csapásra megnyerte, a politikai pártokat nem elégítette ki. Kossuth szabadságeszméi és intervenciós politikája ugyanis kapcsolatba kerültek a rabszolgakérdéssel. Legtöbb megértésre a demokratáknál t.alá't, de ezek is programmja revízió alá vételét s az amerikai—angol-szövetség tervénekegyelőre való elejtését ajánlották neki. A washingtoni kormány barátságosan fogadta Kossuthot, de intervenciós elméletét nem tette magáévá. Kossuth az elnökválasztás harcában a demokraták mellé állott, győztek is, de gyökeres rendszerváltozás nem következett ezután sem s végül Kossuth Is elojtete az amerikai intervencióhoz fűzött reményeit. — Török Pál ismerteti Maurois André: Disraeli élete című művét. 19. szám. — Koszó János: Európa színképe. Keyserling , Das Spektrum Europas" című müvének elemzése. — A. B. ismerteti Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generá'isok című művét. 20. szám. — Háry Etelka: A világháború diplomáciai előkészítése. (Első közlemény.) Cikkíró Louis Georges volt pétervári francia nagykövet hátrahagyott s Ernest Judet által sajtó alá rendezett iratai alapján ismerteti az orosz háborús párt, főleg a kalandor Izvolszki által a békebarát Louis Georges megbuktatására indított aknamunkát. Louis felismerte az orosz terjeszkedési vágytól fűtött Izvolszki terveit s ki akarta kerülni a világháborút, melynek rémét nem szűnt meg kormánya előtt festegetni. Izvolszkinak sikerült megnyernie Poincarét, de az ügyes diplomata, Louis Georges nem adta fel pozícióját s sokáig kétessé tudta tenni Izvolszki győzelmét. — h. g. Rafael Sábatini: Borgia Caesar élete, Berényi László Kenedy Géza: Magyar vér Boszn'ában című művét ismerteti. 21. szám. — Török Pál: Gróf Festetics Leó (1800—1884) emlékiratai. Szerző a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában őrzött kézirat alapján ismerteti Festetics pályafutását, melynek fontosabb állomásait, a zeneegylet elnöki tisztsége, a zalai adminisztrátorság s a Nemzeti Színház intendánssága képezik. Az emlékíró kitér kora és kortársai jellemzésére is. — Hóry Etelka: A világháború diplomáciai előkészítése. (Folv< tatás és vége.) Izvolszkinak sikerült a francia kormánynál megbuktatni a kormány pétervári nagykövetét, a békebarát Louis Georgest s ezzel az
