Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 195
19G TÖRTÉNETI IRODALOM. 220 egyúttal pedig a magyarok megtérítésére ezánt eszköz kívánt volna lenni. — Turi Béla: Gróf Tisza István összes munkái (4. sorozat, III—IV. kötet), Rusznák Rezső Johann Wilhelm Mannhardt: A fasizmus. Balaiiyi György Balogh Albin: Ország és iiydv (határok és nemzetiségek) a magyar történelemben című munkáját ismerteti. 2. füzet. — Weszely Ödön Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története {1600—1800), B. C. Iványi Béla—Gárdonyi Albert: A királyi rnagyar egyetemi nyomda története 1577—1927 című művet ismerteti. Balanyi György Meszlényi Antal: .4 magyar katholikns egyház és az állam 1848—49-ben, Turi Béla Ferrero: A harmadik Róma című művét ismertetik és bírálják. 3. füzet. — Kelemen Andor: A Szentföld a világháború után. Szerző ismerteti azokat az eredményeket, amelyeket az angol kolonizáció a Szentföld angol fennhatóság alá kerülte óta a közbiztonsági, közlekedési és egészségügyi viszonyok terén elért. Ismerteti továbbá a zsidóság és a katholicizmus helyzetét s a zsidó nemzeti állam jövője iránt kételyeket fejez ki. A számbeli túlsúlyban levő arabok nemzeti öntudata folyton erősödik s az ország irányításában előbb-utóbb megszerzik a főhatalmat. Szerző foglalkozik a jeruzsálemi magyar hospicium kérdésével s — Mailáth József gróf: Egy konzervatív főúr a kiegyezés után. Cikkíró Mailáth Antal gróf kancellár pályafutását és egyéniségét jellemzi. Mailáth Anta' a főkancellár! állásról történt lemondása után visszavonult birtokára s teljesen elzárkózott a nyilvános szerepléstől. Ezentúl emberbaráti törekvéseinek élt csupán, segítette s az elsajátított homeopatha gyógymóddal maga gyógykezelte a hozzáfordulókat. A kiegyezés után Andrássy Gyula megkísérelte, hogy Mailáthot a politikai életben szerephez juttassa, meg is vá'asztották a delegációk elnökének, de a már ekkor betegeskedő főúr nem tért vissza a közéletbe. — Melichár Kálmán: Protestáns káptalanok. Cikkíró ismerteti a német államokban szórványosan fennmaradt s protestánsok által átvett káptalanok sajátságos helyzetét. Ε kápta'anok egyházi jellege jobbadán megszűnt s tagjai is túlnyomóan a világiak sorából kerülnek ki. — Balanyi György. Kurth Godefroid: A modern civilizáció kezdetei, Fejér Adorján, Kallós Ede: Görög-római vallástörténet és mitológ'a. Gefin Gyula Teha: Der Traditionsweg der Weissagung von Lehnin és Die Weissagung von Lehnin. Rusznák Rezső Bernát István: Tanulmányok az agrárpolitika és a magyar agrármozgalom köréből, V. — Harsány István: Kazinczy Ferenc levelezése (XXII.) című művét ismertetik és bírálják. 4. füzet. — Várdai fíéla: Dürer Adolf. A cikk Dürer Adolf halálának négyszázados fordulója alka'mából jelent meg s benne a szerző összefoglaló képet fest Dürer életfolyásáról és művészetéről. A Dürer-család magyar származását fejtegeti. — T. Gy. ismerteti Takács Sándor: A török hódoltság korából című művét. 5. füzet. — Viszota Gyula: Kossuth Lajos és a .Het'lap". Cikkíró ismerteti Kossuthnak az iparegyesület által kiadott ..Hetilap1 ' hasábjain kifejtett publicisztikai működését. Az előbb Vállas Antal, később Wargha István által szerkesztett lapot Kossuth irányította, aki a szerkesztővá'tozás alkalmával megkísérelte a szerkesztésbe való formális bekapcsolódását, de ez a hatóságok ellenállása miatt nem sikerült. — Pogány Kázmér Shadírell Arthur: A szocializmus letörése, Balanyi György. Aldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország. Aldásy Antal báró Forster Gyula: Koros és a Besényíek. Vargha Dámján Badics Ferenc: Horváth János püspök (1769— 1835), Ρ erényi József Lugosi Döme: Kelemen László és az első ,.magyar játszó színi társaság" című művét ismerteti. 6. füzet. — Erdélyi László: Csanádmegyei monostorok. Magyar egy háztörténet. Cikkíró Juhász Ká'mán: Hajdani monostorok a csanádi egyházmegyében című munkájának ismertetése kapcsán foglalkozik a nagy
