Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Proesler; Hans: Die Epochen der deutschen Wirtschaftsentwicklung. Ism.: Ila Bálint 186

188 TÖRTÉNETI IRODALOM. 188 Történeti irányú felosztás tulajdonképen csak egy található a felsoroltak között, v. Belowé (35.), amely az egyes fejlődési fokokat időben is elhatárolja, tehát korokat ad. Megkísérelték Lamprecht és Sombart is időbeli határokat felállítani, de mert a tapasztalatot nem tudták kikapcsolni, sok támadásra adtak alkalmat. Below a fentenilített nemzetgazdászokkal szemben egy területileg és időben elhatárolt fejezetet vesz vizsgálat alá a gazdaságtörténetből és ezt a benne egymásután következő gazdasági irányzatok szerint jellemzi. Nem lehet tehát az előbbiekből a korok szerinti felosztásra bizonyos elveket levonni, csupán a következőket megfigyelni: A kutatást egyes eseményekből kiindulva, egy időben és térben elhatárolt területen kell végezni és az eseményeket a lehetőséghez képest a valóságnak megfelelően ábrázolni. Ezeknek egyezéseit és eltéréseit gazdasági jelentőségük szempontjából kell mérlegelni, 'tekintetbe véve fellépésük helyét és idejét is. Ε mérlegelésből adódnak a való élet lefolyásán alapuló csoportok s egymásnak bizonyos fokig megfelelő fogalmak. Ha ezekből az időben körülbelül egyszerre fellépőket kiemeljük s közöttük a fejlődési kapcsolatot megállapítjuk, kapjuk a fejlődés egyes korszakait. Az így megállapított korokon belül egyes faktorok nagyobb jelentőséggel fognak birni, e jelentőség, illetőleg ennek nagysága kimutatásához azonban a gazdasági élet részletekbe menő ismerete, valamint a nemzetgazdaságtan megismerési eljárása szükséges. Az itt vázolt eljárás a történeti módszer, melynek alapján a. gazdaságtörténeti anyag tárgyilagos időbeli felosztása lehetséges. Érvényre nem tudott még jutni, bár hatása erősen látszik. A mű második felében alkalmazza Proesler a nyert kritikai eredményeket a német gazdaságtörténet felosztására, amelyet a munka végén összefoglalólag egy külön táblázatban ad. Az egészet egy koordinátarendszerben állítja fel, amelynek a horizontálisan a „Zuständliche" s vertikálisan a „Genetische" van ábrázolva. A felosztás keretét a már említett két szempont adja, t. i. a fejlődés korszakai (Entwicklungsperioden 62) s fokai (Wirtschaftsstufen). Az elsőnél meghagyja az eddig általános felosztást, csak az új kor kezdetét teszi 1807-re, amikor Stein reformjai az eddig csaknem teljesen földművelésen alapuló gazdasági élet előtt új lehetőségeket nyitották meg s átalakították azt. Míg itt a kort jellemző gazdasági vonást, az epochálist nagyon kiemeli, addig a fejlődési fokoknál hangsúlyozza, hogy ezek teljesen elméleti értékűek, időbeli meghatározás nélkül. Megállapításuknál az empirismus teljesen figyelmen kívül hagyandó, mert az egyetemes fejlődésen alapszanak, aminek következtében a német fejlődésre is megfelelőnek kell lenniök. Ε szem-