Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - A m. kir. hadtörténelmi levéltár iratanyagának áttekintése. Ism.: Varga Endre 183

184 TÖRTÉNETI IRODALOM. 184 detben csekély régi, világháború előtti anyag is — főleg a Kriegsarchivban folyó felszámolási munkálatokkal kapcsolatban — állandó gyarapodásnak indult. A fiatal intézmény eddig két, a kezdet nehézségeit eláruló, évkönyvet bocsátott ki az elmúlt években (1924 és 1926), melyek a Levéltár történetéről (— annak fenti rövid összefoglalása ez évkönyvek alapján történt —), a végbement belső átalakulásokról, a hivatal szervezetéről, munkabeosztásáról etb is beszámoltak. Az előttünk fekvő 1928. évi kiadvány azonban, mely az 1924. és 1926. évi füzetekkel egybevetve az anyag újabb örvendetes növekedését mutatja, már — nagyon helyesen — csak a levéltár ismertetésével foglalkozik. A Hadtörténelmi Levéltár iratanyaga három csoportra van osztva. Az első a világháború hadműveleti, harcászati és hadrendre vonatkozó iratait gyűjti. Bár az összeomlás s az azóta bekövetkezett események folytán a meglevő anyag általában igen töredékes és nagyon hiányos, mégis hatalmas tömegét foglalja magában a magasabb parancsnokságok (AOK-tól dandárig) és kisebb keretek (ezred- és önálló zászlóaljparancsnokságok) iratainak. Eltekintve ezen osztály rendkívüli értékétől — hiszen abban a legkülönbözőbb sereg- és csapattestek teljesítményeinek, fegyvertényeinek, veszteségeinek, ezrek és ezrek kitüntetéseinek stb., stb. dokumentumai őriztetnek —, a történeti kutatás szempontjából ma még nagyobb érdeklődésre tarthat számot a levéltár második csoportja, mely az 1914. előtti anyagot foglalja magában. A XVI—XVII. századból s a XVIII. század elejéről (1528—1739) mindössze 5 csomag irat jutott eddig a Levéltár birtokába (a. török elleni harcokra, jórészben a felszabadító háborúra vonatkozólag). A XVIII. század derekától kezdve azután a gyűjtemény már sokkal gazdagabb s néhány kisebb iratcsoporton kívül több összefüggő nagy sorozatot is tartalmaz. Ezek között legterjedelmesebb az 1740 óta Magyarországon resideált katonai főparncsnokságok — General Commando Hungarn, illetőleg Militär General Commando in Hungarn (1740—1848), Armee General Commando in Ofen (1849), Landes Militär Commando für Ungarn stb. az 1850—1866 közötti időből, General Commando zu Ofen (illetőleg zu Budapest, 1867—1882) —, majd a budapesti (IV.) hadtestparancsnokság (IV. Korpskommando in Budapest, 1883—1914), végül a honvédfőparancsnokság (1869—1919) korban egymáshoz kapcsolódó s egymást kiegészítő sorozata. Az előzőnél kisebb, de ugyancsak terjedelmes gyűjteményt alkotnak még a magyarországi országos katonai törvényszék (Militär-Landes-Gericht, 1772—1871), a szabadságharc után Magyarországon működött rendkívüli haditörvényszékek (Militär Kriegsgericht zu Arad, Pest stb.) s a magyar kir. testőrség (1760—1850. évi) iratai. A többi összefüggő alcsopor-