Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - A m. kir. hadtörténelmi levéltár iratanyagának áttekintése. Ism.: Varga Endre 183

TÖRTÉNETI IRODALOM. 183 tőségét bizonyára más színben tűntette volna fel, mint a kézikönyvéről szóló megállapítás,, mely csupán annyit ismer el, hogy „bibliograüiai anyagával minden irodalomtörténeti kutatás nélkülözhetetlen segédeszköze". A továbbiakban a szerző rámutat irodalomtörténetírásunk két nagy mulasztására, t. i. arra, hogy „tudományunk nem gondolt eddig a maga elméleti megalapozására és filozófiai betetőzésére." Itt azonban biztató mozzanatként nem ártott volna külön is megemlékeznie Horváth Jánosnak Magyar irodalomismeret (A rendszerezés alapelvei) c. kitűnő értekezéséről, mely a hozzáfűzött jegyzet szerint csupán részlet ugyan „egy tanulmány bevezetéséből", de ez a tanulmány korszakos fontosságú, mert „a magyar irodalomtörténet önelvű rendszerezésére tesz kísérletet". Végül nem hallgatható el, hogy a szóbanforgó becses áttekintésből kimaradt egy igenis beletartozó név: a Császár Elemér neve. Ε szerénységből származó mulasztás, pótlásául legyen szabad hangsúlyoznom, hogy a magyar irodalomtörténetírás fejlődésének bármily rövid bemutatása hiányos lenne az ő, nemrég Gregnss-díjjal is kitüntetett, szép eredményű munkásságának említése nélkül. Baros Gyula. A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár iratanyagának áttekintése. Kiadja a m. kir. Hadtörténelmi Levéltár főigazgatósága. Budapest, 1928, Stephaneum. 1—123. 1. Az osztrák-magyar birodalom hadügyi szervezetének szoros egysége következtében a volt monarchia fegyveres erejének minden értékesebb írott dokumentuma a legutóbbi időkig a bécsi Kriegsarchivban egyesíttetett. Csak a háború folyamán történtek intézkedések oly irányban, hogy a magyar fegyverek világháborús teljesítményeire vonatkozó emlékek itthon is megtalálhatókká váljanak. A honvédalakulatok és magyar népfelkelő csapattestek harctéri iratairól e célból — mielőtt az eredeti példányok Bécsbe felküldettek volna — a honvédelmi minisztériumban másolatok készültek, melyek azután egy osztály több alcsoportja kezelésében találtak elhelyezést. A monarchia felbomlása után fokozott mértékben vált szükségessé, hogy a magyar hadtörténelmi anyag külön gyűjteményként összefoglaltassék. Ehhez képest a minisztérium megfelelő alcsoportjainak összevonásával — a nem levéltári vonatkozású részek elkülöníttetvén — csakhamar megalakult a Hadtörténelmi Levéltár, mely a honvédelmi minisztérium keretéből kiválva, mint önálló intézmény nagy szorgalommal látott hozzá nemcsak a már meglevő anyag kiegészítéséhez, de a magasabb parancsnokságok, az összes magyarországi katonai alakulatok, a nagyszámú háborús hivatalok és szervezetek, sőt a két forradalom alatti fegyveres, erők iratainak lehetőség szerinti összegyűjtéséhez, amivel egyidejűleg a kez-