Századok – 1929-1930

Értekezések - VISZOTA GYULA: Kossuth Lajos és a Pesti Hirlap 5

6 VISZOTA (iYL'LA. törvények szerkesztése a rendek ellenőrzése alatt legyei^ ezenkívül óvást tettek az újonnan felállított cenzúrái testület ellen, sőt feliratban kérni fogják a királytól annak megszüntetését; ezt a feliratukat pedig közölni akarják a többi vármegyével követés végett.1 Október 12-én meg azt jelentette Sedlnitzkv, hogy a radikálisok Wesselényit szeretnék a juste milieu-s Deák helyébe vezérnek, ismét meg akarják nyerni Széchenyit, továbbá, hogy Ráday és Szentkirályi arra törekesznek, hogy Pest megye követe a jövő országgyűlésen Kossuth legyen.2 Keglevich Gábor tárnokmester viszont november 20-án jelentést tett a pestmegyei közgyűlés viharos le­folyásáról, amelynek keretében Kossuth támadta az újon­nan felállítandó mezei őrség alapszervezetét és azt kí­vánta, hogy ezt az adót ne a nép fizesse.3 Ilyen előzmények (fogság, majd Sedlnitzky jelenté­sei) után lett Kossuth Lajos Landerer Lajos nyomda­tulajdonosnak az 1840. év végén engedélyezett és 1841 ja­nuár 2-án megjelent lapjánál, a Pesti Hírlapnál szer­kesztő. Landerer az engedélyt gróf Majláth Antal kancellár­sága alatt kapta. Majláth viseli a felelősséget azért is, hogy Landerernek szabad volt Kossuth Lajost szerkesztő­nek szerződtetnie; az a Majláth, aki mint zempléni fő­ispán, a legjobban ismerte Kossuth politikai múltját és képességét és aki az 1832/6-i országgyűlés alatt gróf Re­viczky Ádám kancellárnál és József nádornál Kossuthra nézve mint tanácsadó szerepelt az Országgyűlési Tudó­sítások tárgyában; gróf Pálffy Fidél kancellársága alatt meg éppen alkancellár volt és a Τ örvényhatósági Tudó­sítások miatti eljárásban tevékenyen részt vett. Ε feltűnő eseményről két kortanu ad magyarázatot: Wirkner Ede és Szögény Marich László, az előbbi akkor a magyar kancellária titkára, az utóbbi pedig éppen ez ügynek előadótanácsosa, tehát olyan két kortanu, akik­ről valóban feltehető, hogy az ügyben minden tekintet­ben tájékozottak lehettek. Wirkner 1879-ben megjelent Élményeimben (123. 1.) ezt írja: „Mindenkinek feltűnt, hogy az akkori viszonyok 1 Conf. Akt. 1840 :1235. sz. 5 Conf. Akt. 1840 :1336. sz. 1 Conf. Akt. 1840 : 2606. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom