Századok – 1929-1930

Értekezések - VISZOTA GYULA: Kossuth Lajos és a Pesti Hirlap 5

Kossuth Lajos és a Pesti Hírlap.* Az előzmények a következők: A kormány Kossuth Lajost, mivel a Törvényhatósági Tudósítások eltiltásának nem engedelmeskedett, 1837-ben elfogatta, ellene hűtlenség! pert indíttatva a bíróság elé állította s ez fogságra ítélte. A vármegyék pártfogói voltak, s élükön Pest vármegye számos felterjesztést intézett a királyhoz a politikai foglyok: Kossuth, Wesselényi és az országgyűlési ifjak kiszabadítása ügyében, majd követeiknek az JS39— 40. országgyűlésre is hasonló utasítást adtak. Az alsótábla ellenzéke az országgyűlésen szívós küzdelmet is folytatott ez ügyben és ennek eredményeként az országgyűlés végén a politikai foglyoknak a király kegyelmet adott. így 1840 május 1-én Kossuth is kiszabadult. Kossuthnak első dolga volt, hogy Pest megye rendeinek a június 9-én tartott közgyűlésen a kiszabadítása ügyében folytatott harcért és családja támogatásáért köszönetet mondjon. Ezentúl Kossuth a megyei életben tevékeny részt vett. Sedlnitzky már június 22-én azt jelenti az uralkodónak, hogy Kossuth megmutatta az amnesztiára való méltat lanságát, azért a megkegyelmezéskor kapott rendelet szerint állandó megfigyelés alatt tartja. Kossuth ugyanis az egyik megyegyűlésen úgy nyilatkozott, hogy politikai véleménye nem változott és kész a nemzetnek minden áldozatot meghozni.1 Július 20-án pedig azt jelentette, hogy Kossuth nem javult meg. Volt Zemplénben is és ott is demagóg beszédeket tartott.2 Szeptember 14-i jelentése arról ad hírt, hogy Kossuth üzelmei miatt Pest megye ismét központja a radikálizmusnak; azt akarják, hogy a következő országgyűlésen a * (Felolvastatott a M. T. Akadémia Γ. osztályának 1927. évi október hó 3-i ülésén. 1 Conferenz Akten 1840. év, 1002. sz. Bécsi áll. levéltár 3 Conf. Akt. 1840 :1156. sz.