Századok – 1929-1930

Értekezések - CUTOLO ALESSANDRO: Durazzói László nápolyi király 113

DURAZZÓI LÁSZLÓ NÁPOLYI KIRÁLY. 123 záét, pénzen szerezte meg magának. Most hát László serege harmadízben vette ostrom alá Rómát; hajóhada a tenger felől zárta el a várost. XXIII. János végre megértette, hogy a harc hiábavaló, s hogy ehelyett megegyezést kell keresnie Nápoly hatalmas uralkodójával. A béke a háborús felek között 1412 júniusában jött létre. A pápa nagy pénzösszegeket tizetett fogságban levő testvéreinek váltságdíjául, felajánlotta Lászlónak az Egyház védnöke tisztét és Ascoli, Yiterbo, Perugia és Benevenuto birtokát. László a maga részéről kötelezte magát, hogy XXIII. Jánost ismeri el pápának; XII. Gergelyt lemondásra akarta kényszeríteni azzal a fenyegetéssel, hogy különben száműzi királyságából, ahová a letett pápa menekült. Erre az öreg egyházfő elutazott (raetából, ahol eddig a király vendége volt, egy genovai gályán, mely a messze Szlavóniába vitte; de Carlo Malatesta, az olasz Rinascimento e nemes alakja, példát adva a lovagias hűségnek, meghívta Riminibe a saját kastélyába, ahol végre békét és biztonságot talált. Ámde a XXIII·. Jánossal kötött kiegyezés egyik részről sem volt őszinte. László csak azért írta alá, mert sem ereje, sem anyagi lehetősége nem volt a háború további folytatásához. Miután a fegyverszünet alatt újabb lélekzethez jutott, könnyen talált ürügyet az ellenségeskedés újból kezdésére Zsigmond császár s a pápa találkozásában; s azzal a kijelentéssel, hogy nem hagyhatja Rómát védtelenül, amikor nem lehet tudni, mily fontos új következései lehetnek ama találkozásnak, elszántan Róma ellen ment. XXIII. János, elhagyatva előbbi szövetségeseitől, a római nép erejéhez fordult ellensége megfékezésére. Nagy tekintélye volt a tömeg előtt s férfias szavaival el tudta bűvölni a római nép egyszerű lelkét. Nem is zárkózott be az Angyalvárba, hanem Róma legnépesebb városnegyedében vett szállást, mint az egyik Orsini vendége, az egyház életét és becsületét alattvalóinak a politika lassú szúja által még fel nem őrölt lelkiismerete erkölcsi erejére bízva. De a lakosság, bár szándéka nemes volt, mégsem tudott boldogulni a nápolyi sereggel szemben. 1413 június 8-án a király csapatai újra bevonultak az örökvárosba, s a király lovának patkója csattogott a pápai bazilika szentelt küszöbén. A pápa, akit a Via Cassián 8 mérföldön végig maga előtt űzetett, kevés hívével Viterbo várába zárkózott. A király pedig, miután a római