Századok – 1929-1930
Tárcza - Asztalos Miklós: Megkerült az úgynevezett Nyirkállói-kódex 104
106 TÁRCA. katalógus „Q. 4." jelzésű lapján felvéve. Kliinó tehát a 3 formulás-könyvet 1760 és 1778 között szerezte be, melyek közül kettőt Dobai Székely ajánlott fel neki megvételre. Kovachich az 1799-ben megjelent „Formulae solennes styli cancellariae, curiaque regum, forts minoribus etc." c. könyvében a két dobai Székely-féle kódexet használta. Ö maga ezt többször említi, így a praefatio XXIII—XXIV. lapján írja, hogy két kódexet kapott Pécsről használatra. A kódexek leírásának V. lapján említi, hogy a Mátyás-korabeli formulákat abból a kódexből vonta ki, amelyeket a pécsi püspök és káptalan nyilvános könyvtárából a nagyméltóságú gróf Eszterházy Pál László püspök küldött fel neki Budára. A Nyirkállói-kódexről a XXV11I. lapon írja, hogy Klimó „hátrahagyott" könyvtárából a püspök parancsára Vizer Ádám hozta fel leírás végett azt Budára. Feltétlenül biztos, hogy Vízért Klimó nem küldhette a kódexszel Budára. Vizer ugyanis Klimó élete vége felé nagyszombati, utóbb pesti egyetemi tanár volt, 1781-ben — tehát Klimó halála után — lett pécsi címzetes kanonok, 1789-ben címzetes apát és még később lett a pécsi püspöki könyvtár vezetője, amikor már rég Eszterházy volt a pécsi püspök.3 Kovachich mind a két felküldött kódexet használta. A Nyirkállói-kódex anyagát három részre bontotta. A történelmi feljegyzéseket a Scriptores Minoreshen közölte, a verseket, nyelvemlékeket és nem szigorúan vett formulákat a Formulae solennes kódex-leíró részének VIII—XXVIII. lapjain adta ki, magukat a formulákat ugyanott a 155— 458. lapokon. A Stylus Cancellariae Regis Hungáriáé tempore Ulad, II. kéziratát tartalmazó kódexet az V—VIII. lapokon írta le, a kódex 58, nem Mátyás-, hanem II. Ulászló- és IT. Lajos-korabeli formulájának a regesztrumát a XXVIII— XXXI. lapokon közölte, míg a Mátyás-korabeli formulákat a. 459—563. lapokon adta ki. A harmadik kódex nem volt Kovachichnál. Ez az elől-hátúl csonka kódex a XVII. század közepén több kéztől íratott, nagyrészt Ferdinánd és Rudolf alatti formulákat tartalmaz, s itt-ott egész lapnyi magyar szöveg is található benne. Arra a kérdésre, hogy a két kódex visszakeríilt-e valaha is Kovachichtól a pécsi könyvtárba, ma sem tudunk biztos feleletet adni. Az 1829-es Canonica Visitatiókor szó van, mint meglevőről, két formulas könyvről és az 1831 és 1837 között készült újabb katalógusban is már csak két formulás könyv van felvéve. Az egyik a Nyirkállói-kódex. mely ekkor kapta az LL. IV. 7. jelzetet, a másik a Kovachich által nem használt, XVII. századi ,.Stylus Cancellariae in Hungaria", mely a GG. VI. 17. jelzést nyerte. Amennyiben Simonyi ezt az 1 Brüsztle: Recensio Universi Cleri Diocesis Quinque-Eccleaiensi6 etc. Tom. III. 370. lap. Szinnyei: Magyar írók. XIV. köt., 1294. hasáb.
