Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Protestáns Szemle 99

TÖRTÉNETI IRODALOM. 101 gyűjteménye (1850—1904), könyvismertetések. — Hamvas József: Masznyik Endre (1857-1927). lü. szám. Török Pál: A világháború keletkezése. Hr.rry Elmer Barnes „The Genesis of the World War" című könyvével foglalkozik, melyet a világháború előzményeiről szóló művek egyik legkiválóbbikának tart. Barnes a háború okát nem a nagyhatalmak között fennálló gazdasági és politikai ellentétekben látja, de azt néhány ember tudatos és tervezem munkája eredményének tekinti. Legfőbb bűnösnek Poinearét és Izvolszkijt tartja, kik az orosz-francia szövetség amúgy is aggresezív jellegét teljes igyekezetükkel kiélezni törekedtek, hogy a közrefogott Németország helyzetét elviselhetetlenné tegyék. Ugyancsak ők bátorították fel Szerbiát oly magatartásra, melynek okvetlenül fegyveres összeütközésre kellett vezetnie. A harc kezdetét megelőző napok történetének ismertetésénél Barnes tárgyilagosan megállapítja, hogy Németország, sőt maga Vilmos császár mindent elkövetett a háború megakadályozására, vagy legalább annak bizonyos kisebb területre való lokalizálására. A béke fenntartásának kulcsa Grev kezében volt, ki nem játszott egyenes játékot s magatartásával nagy mértékben hozzájárult, hogy a körülmények odáig fejlődtek, amikor már a kardot nem lehetett többé hüvelyébe visszadugni. Az amerikai szerző könyve tehát lojálisán igazságot szolgáltat az ártatlanul vádolt központi hatalmaknak, elsősorban Németországnak, melyet a volt osztrák-magyar monarchiánál több jóindulattal kezel s elismeri a szövetségesek (entente) hibáit, sőt a háború felidézésének bűnét egyenesen Franciaországra és Oroszországra hárítja. — „Kritikai Szemle": Prőhle Károly: Werner Elért A lutheri egyház tanrendszere (fordította H. Gaudy László): Haitsch Hona: Harsányt István: A magyar biblia (a magyar bibliafordítások története); Szelényi ödön: Keller Imre: Irodalmi mozaikok; Trócsányi Dezső: G. le Bon: Üj idők pszichológiája; Sárkány József: Horváth Jenő: A magyar kormány adriai politikája; Kerecsényi Dezső: Robert Gragger; Altungarische Erzählungen; Karácsony Sándor: Irodalomtörténetlrásunk nehéz órát [Gulyás József: Csokonai-tanulmányok. Szabó Richárd: Endrődi Sándor. Kristóf György: Három jellemzés (Vörösmarty—Madách—Jókai), Horváth János: Petőfi Sándor]; Szakáts Kálmán: Zsedényi Béla: A törvényhatóságok képviselete as országgyűlésen : Tóth Lajos: Kolosváry Bálint: Magánjog: Török Pál: Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete: Szőnyi Sándor: Maderspach Viktor: Menekülésem Erdélyből: Kisebb értekezések: [Szőnyi Sándor: Ravasz László: Gyászistentisztelet Darányi Ignác felett. Schneller István: Pestalozzi. János Székely: La réforme agraire en, Transylvanie et l'histoire/.