Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 94

94 TÖRTÉNETI IRODALOM. sen elintézni kell. A külvilág nem sejti, de a magyar olvasó észreveszi és könnyen meggyőződhet arról, hogy mindhárom író egyoldalúan, szubjektíve és, nem objektíve ír. Ha tehát azt akarjuk, hogy a magyar történelem elmúlt százada objektív alapon állíttassék a világ elé, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy egyrészt az elhangzott vádak tisztáztassanak és visszautasíttassanak, másrészt pedig, hogy a magyar kritikai történetírás felfogásáról a külföld értesülést szerezzen. Horváth Jenő, Folyóiratszemle. Budapesti Szemle. 1926. évfolyam. Július. Báró Wlassics Gyula: A magyar államnyelv. Szekfű Gyula „Iratok a Magyar Államnyelv kérdésének történetéhez" című nagy munkájáról szól. — Zelovich Kornél: A Magyar Tudományos Akadémia hatása a technikai tudományok fejlődésére. (Első közlemény.) A hazai technikai tudományok állapotát az Akadémia alapítása idején s az e téren a következő évtizedekben mutatkozott emelkedést ismerteti, külön is megemlékezvén a matematikai és természettudományi osztály legjelesebb mérnöktudósairól az Akadémia fennállásának első 50 esztendejében. — Komis Gyula: A magyar kultúrpolitika száz évvel ezelőtt. Az 1825/27. évi országgyűlésen a közoktatás gyökeres újjászervezésének szüksége merült fel. Az általános reformok tervezetének kidolgozására kiküldött regnioolaris bizottság tanügyi albizottsága kiváló szakemberek közreműködésével közművelődésünk egész területét vizsgálat alá vette β az 1791-iki munkálatok alapján a közoktatás szervezetén kívül annak szellemére, tárgykörére s nyelvére vonatkozólag is programmot dolgozott ki. Szerző tovább főleg a középiskola, illetőleg a tanárképzés reformja körül folyt tárgyalásokkal, tervekkel foglalkozik. — Dalmady Győző: Emlékek a pesti tár megyeházból. Jórészt személyes természetű visszaemlékezések. — Horváth Jenő: Széchenyi első angol útja. Széchenyi 1815. évi angliai utazásáról szól, mely út az angol élet, politikai viszonyok s technikai eredmények megismerése folytán további pályájára erős hatást gyakorolt. — A „Tudomány"-rovatban i.—n. Vaszilij Oszipovics Klyucsevszkij angol és német nyelven megjelent orosz-történelmét (History of Russia, illetőleg Geschichte ltnsslands), χ. pedig G. P. Gooch Germany c. munkáját ismerteti. Augusztus. Fellner Frigyes: Az adózás jelen állása Magyarországon. — Zelovich Kornél: A M. Tud. Akadémia hatása a technikai tudományok fejlődésére (második és befejező közlemény): a technikai tudományok fejlődése az Akadémia fennállásának második félszázada alatt s az egyes kiválóbb szaktudósok működése névszerinti felsorolásban. — Bartók György: Széchenyi és Fichte. Egységes lelki portrait-t igyekezik adni Széchenyiről, Széchenyi és Fichte felfogásának, egyéniségének összehasonlítása alapján; keresi a megegyezéseket gondolkodásuk tartalmában. — Weis István: Az intente jövője és a franciák. — A „Tudomány"-rovatban Tóth László: „A vegyes házasságok ügye Magyarországon" címmel Várady L. Árpád munkáját (Lonovics József római küldetése), — Nagy Miklós Takáts Sándor Magyar nagyasszonyok c. könyvét ismerteti. Szeptember. Alföldi András: A honfot/lalás előtti Magyarország kutatásának mai helyzete. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy ne csak a magyar nép, de a magyar haza földjének őstörténete is alaposabb kutatás alá vétessék. Rámutat azon okokra, melyek e tudományág fejlesztését kívánják, így az utódállamok archaeológiisainak történethamieító mun-