Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Die Kriegsschuldfrage 95
TÖRTÉNETI IRODALOM. 95 kájára; az ezek által kihozott s reánk nézve igen káros politikai célokat szolgáló, tendenciózus eredmények ellensúlyozására a magyar őstörténet volna hivatott. — Németh József: A szerb államterület és a szerb ethiúkum történelmi változásai. A Balkán-félsziget viszonyainak labilitása, a lakosság fluktuálása következtében a szerbség által idők folyamán elfoglalt területek meghatározása igen nagy nehézségekkel jár. Szerző a rendelkezésre álló források alapján következtetni próbál az eredeti letelepedési helyre a a lehetőséghez képest rekonstruálja a szerbség változó nép- és államhatárait a Nemanják idején, majd vázolja a szerb állam széthullását a <iinasztiák kihalta után. A cikk további része a török hódításnak, hódoltságnak a szerbség politikai helyzetére és ethnikumára gyakorolt kihatását, illetőleg a mai délszláv állam területén élő szerbeég demográfiai viszonyait ismerteti. — Hajnal István: Belgrádi diplomácia és magyar emigránsok a szabadságharc után. Szerző élénk színekkel festi a belgrádi viszonyokat, a szerb hivatalos körök és a külföldi diplomáciai képviseletek hangulatát a forradalom leverését követő esztendőben. Radosavlievics alezredes, osztrák i-sászári főkonzul számára nehéz munkát okozott Kossuth ügyvivőjének, a Fonblanque angol konzul által erősen pártfogolt Carosininek megfigyelése és ellensúlyozása. Az ingadozó fejedelmet s a magyarság ügyével szemben részben még bizonyos jóindulatot mutató szerb vezető-politikusokat nem sikerült ugyan az alezredesnek tartósan Ausztria felé hajlítania, de az emigrációnak igen sok kellemetlenséget okozott s végre is elérte, hogy Oaroemí Belgrádot elhagyni kényszerült. — A „Tudomány" rovatában Arday Pál a Lukinich Imre által szerkesztett Mohácsi Emlékkönyv-et ismerteti. Október. Ifj. Wlassics Gyula: A magyar irodalom megismertetése külföldön. — György Lajos: Az erdélyi magyarság szellemi élete (1919—1925). — Gál Kelemen: Erdély magyar közoktatásügye (1919—1926). — „Képzőművészet": Farkas Zoltán: Száz év szobrászata. (A Szépművészeti Múzeum modern szoborgyüjteménvének megnyitása alkalmából.) — Az „Irodalom"-rovatban Dékány István a Viszota Gyida által sajtó alá bocsájtott Széchenyi-Naplók II. kötetéről szól. November. György Lajos: Az erdélyi magyarság szellemi élete (1919—1925); második, befejező közlemény. — Dékány István: A társadalom megismerése: szociológia-elméleti tanulmány. — „Szemle": Nagy Miklós: Még egyszer Világostól Trianonig; viszontválasz Pethő Sándornak; (s egyben a Budapesti Szemle ez évi április—júniusi tüzeteiben megjelent bírálat kiegészítése). — Németh József: Külső segítség nélkül vívták-e ki a szerbek függetlenségüket és szabadulásukat a török uralom alól? Kimutatja, hogy a Karagyorgye, illetőleg Obrenovics Milos által vezérlett szerb szabadságharc sikerében — az orosz segítség mellett — igen nagy szerepe volt a habsburgi monarchia befolyásának. December. Báró Wlassics Gyula: A világháború előzményei. Gróf Andrássy Gyula hasonló címen megjelent újabb tanulmányaival foglalkozik. — Nagy Miklós: Erdély jövője (történeti visszapillantással Erdély elvesztésének okaira). — Galamb Sándor: A magyar operett első évtizedei. — Dékány István: A társadalom megismerése (második és befejező közlemény). — Az „Irodalom" rovatában Csekey István ,,A felsőház kérdésének irodalma" címmel Kérészy, Ereky és Zsedényi e tárgyú tanulmányairól, s. pedig a Lukinich Imre által szerkesztett Nagyenyedi albumról szól. Die Kriegsschuld fr äffe 1928. Apr. Wiesner Friedrich Ritter von: Die Schuld der serbischen Regierung am Mord von Sarajevo. Wiesner a szerb kormánynak a szarajevói gyilkosságban való bűnösségének kérdését a tudományos kutatás eddigi prrdménveinek felhasználásával, mai állása ezerint rajzolja meg nagy, 90 oldalt kitevő cikkében. Ezt abból az alk'i-
