Századok – 1927-1928

Értekezések - LEDERER EMMA: A legrégibb magyar iparososztály kialakulása - 492

A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. (Első közlemény.) A középkori városok iparostársadalma, a céhek patriarchális élete évszázadok óta mindenkor izgatta az emberek fantáziáját. Az írók, és gyakran nem a legtehetségtelenebbek, kimeríthetetlen forrásnak tekintették és újból és megint ebliez fordultak, ha témára volt szükségük. De nemcsak a szépirodalom foglalkozott előszeretettel a céhek s így a középkori iparososztály életével, hanem a tudományos történetírás is. Természetesen az idők változásával megváltoztak azok a szempontok, amelyekből kiindulva a céhekkel, mint történelmi tényezővel foglalkoztak; a mult század közepe, tehát a tudományos gazdaságtörténelem megszületése óta nem a céhélet érdekes különösségei, hanem a céhek keletkezésének problémája került előtérbe. A céhek keletkezése, amelyet a városok keletkezésével majdnem egyidejűnek és főképen azzal szorosan összefüggőnek tekintenek, a Nyugaton (Német- és Franciaországban) úgyszólván minden gazdaságtörténeti kutatót foglalkoztat. A régibb kutatók, mint pl. Heineccius, még inkább a céhek jogi helyzetéből indulnak ki és így vizsgálják azokat; az eredmény: a régi római collegiák tulajdonképen azonosak a céhekkel.1 Ezt a nézetet azonban csakhamar teljesen elvetik. Az ú. n. „Katastrophentheorie"-val2 egyidöben, mely a középkort az ókor teljes elpusztítójának és a középkori intézményeket önmagukból keletkezőknek tekinti, új gondolat merült fel. A középkor iparososztálya a földesúri birtokok rabszolganépeiből fokozatosan emelke-1 A jogtörténeti szempont különben még egyes modern kutatóknál is dominál, pl. Schmoller. ki szerint „da« Zunftwesen ist nationalökonomisch überhaupt nicht zu erklären; es ist zu verstehen nur im Zusammenhange mit dem öffentlichen Recht". (Strassburg zur Zeit der Zunftkänipfe. Quellen und Forschungen zur Sprach-, und Kulturgeschichte der germanischen Völker II. (8. 1.) 2 Dopscli: Wirtschaftliche und soziale Grundlagen der europäischen Kulturentwicklung, Wien, 1918.