Századok – 1927-1928

Értekezések - LEDERER EMMA: A legrégibb magyar iparososztály kialakulása - 492

A LEGRÉGIBB MAGYAR IPAROSOSZTÂLY KIALAKULÁSA. 493 dik ki és a földesúri fennhatóság (joghatóság) alatt álló egyforma ipart űzők egyesületei változtak át szabad céhekké. Ez az ú. n. hofrechtliche Theorie-nak a céhekre vonatkozó része. A „hofrechtliche Theorie" az, amely a XIX. század második felében szinte általánosan érvényes lesz, a legkiválóbb gazdaságtörténészek, mint Karl Lamprecht vagy Theodor von Inama-Sternegg is magukévá teszik. Felmerülnek ugyan egyes teóriák, mint pl. Brentano „Bergergilde" teóriája, amely a céheket a polgárok ősgermán egyesüléseiből vezeti le. Ezt a theoriát Gierke1 fejleszti tovább és a céheket egyenesen a germán „Genossenschaft"-okból, a comitiákból származtatja; emellett ha voltak is felfogásbeli eltérések a hofrechtliche Theorie hívei között, a XIX. század 70-es, 80-as éveiben minden, a céhekkel foglalkozó tudományos munka többé-kevésbé ennek az alapján állt.2 A XIX. század vége felé kezdődik meg Georg ν. Below alapvető munkássága, mely a céhkeletkezés problémáját más irányba tereli. Below szerint ugyanis lehetetlenség azt képzelni, hogy nem szabad iparosok testületeiből a szabad, céhek megszülethettek volna. A városok legrégibb lakossága Below szerint bevándorló, tehát szabad emberekből áll és ezek a szabad emberek tisztán gazdasági kényszerűségből (konkurrencia elleni védekezés okából) hozzák létre a céheket. (Zunftzwang!)3 Below meggyőző gondolatai rövid időre elhallgattatták ugyan a hofrechtliche Theorie híveit, de valamivel később időről-időre mindig akadt egy-egy kutató, ki új formában életre akarta azt kelteni. így azután éles vitairodalom keletkezik, amelyből Below győztesen került ki.4 1 Gierke: Das deutsche Genossenschaftsreclit. Berlin, 1868—81. Öt cáfolja Hegel: Städte und Gilden der germanischen Völker im Μ. Α. 2 W. Stieda: Zur Entstehung des deutschen Zunftwesens. Jahrbücher für No. und Stat. 27. kötet 1876. v. Levasseur: Histoire des classes ouvrières en France depuis la conquête de Jules-César jusqu'à la revolution I. • Paris, 1889. 3 Below-t bizonyos tekintetben Keutgen előzi meg. (L. Ämter und Zünfte.) G. v. Below: Territorium und Stadt. II. kiadás, 1923. 4 így pl. Karl Bücher ellen, kinek gondolatai a munka fokozatos (5 fok!) előrehaladásáról a házi gazdálkodástól