Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

794 MISKOLCZY ISTVÁN. A megegyezés értelmében a szerencsétlen királyt elcsalják Nápolyból és hurokkal megfojtják, itt több kérdés merülhet fel: miért volt szükséges ennyi embert beavatni a tervbe? Miért nem hajtották végre Nápolyban a gyilkosságot? Miért nem ölték meg áldozatukat méreggel, amit feltűnés nélkül megtehettek volna és miért választották éppen a legborzasztóbb halálnemet? Az első kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy a halálnem több embert igényelt, s azonkívül András mellett ott volt magyar környezete, sőt olasz hívei is nagy számban voltak, tehát minden eshetőségre elkészülve, nagy erővel kellett fellépni, mert a meghiúsult kísérlet a gyilkosok életébe került volna. A másik kérdésre az a válaszunk, hogy Nápoly kedvelte az ifjú királyt, s azonkívül akadály volt Durazzói Károly is, aki András barátjaként viselkedett, s aki Johannával neje hozománya miatt feszült viszonyban volt. Károly nagy fegyveres erő birtokában volt és megakadályozta volna a gyilkosságot, vagy rögtön bosszút állt volna a gyilkosokon.1 András magyar környezetét sem lehetett volna eltávolítani, mert ez állandóan résen állt. Végre, hogy miért választották a hurkot, erre választ a középkor babonás gondolkodásmódja ad. Sancia de Cabams kísérletet tett méreggel, de — úgy látszik — az ifjú szervezet győzedelmeskedett felette s így támadt az a babonás hiedelem, amiről Gravinai Domonkos tesz említést, hogy Andrást az anyjától kapott gyűrű megvédte vastól és méregtől.2 A pápai követ már Nápolyhoz közeledett, mikor a cinkosok — ismerve András vadászszenvedélyét — fel' Gravinai Domonkos i. h. 15. 1. A királynővel való viszályra az adott okot, hogy Johanna nem volt hajlandó kiadni a Mária részére kikötött örökrészt. Reg. Aug. V. 335. t". 25—29. Később Johanna kísérletet tett a herceg megnyerésére és Botonti várost adományozta neki. Reg. Ang. V. 334. f. 85. 2 Gravinai Domonkos i. h. 15. 1. A Chron. Estense szerint a királyné parancsára kétízben is adtak be mérget Andrásnak, de „propter aliqua, quae secum ferebat", a méreg nem hatott, mire Johanna kegyvesztés terhe alatt parancsolta meg, hogy férjét megöljék. I. h. 422. 1. A krónika állítását a pápának Bertrand bíboroshoz írt levele is megerősíti: „sane quia quedam, ut asseritur, utriusque sexus persone ante necem dicti Regis in ipsius mortem per venenum et potiones mortiferas ac diversa maleficia nequiter íuerant machinate" etc. Reg. Vat. V. 140. η. 306.