Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

ANDRÁS HERCEG TRAGÉDIÁJA ÉS A NÁPOLYI UDVAIi. 793 Saiicia királyné 1345 július 28-án meghalt, s augusz­tus elején az a hír érkezett Nápolyba, hogy a pápai követ a bullával megindult. A királynő kegyét élvező társaság, mely nyíltan András életére tört, mikor érte­sült a pápai követ közeledéséről, megdöbbent annál is inkább, mert — miként említettük — András meggondo­latlanul elárulta, nut tartogat ellenségei számára. Ha életüket meg akarták menteni, gyorsan kellett csele­kedniük. Már júniusban tartottak Capuaban összejövetelt, hol András haláláról tárgyaltak, akkor azonban még nem volt siirgös az ügy s nem tudtak megegyezni. Ugyanígy meghiusult a nápolyi tárgyalás is. Mikor azonban a veszedelem közeledett, végre sikerült meg­állapodásra jutni,1 s belevontak még a társaságba több, Johannáért lelkesedő és felfelé törekvö ifjút is, valamint András szolgálattevő olasz környezetét: a Caracciolo­testvéreket, kik közül Enrichetto föajtónálló volt, s csak az imént kapott a királynőtől 30 uncia arany évjáradé­kot,2 Corrado di Catanzarot, Giovanni és Rostaino di Lagonessat, Nicola di Melizzanot, a király ajtónállóját, Corrado d'Unfredo di Montefuscot és fivérét, Pietrot, Johanna titkárát,3 Francesco de Luco komornyikot, Paccio Mambriccio di Tropea kamarást és istállómes­tert,4 Cecco di Quinserinot, Bertholdo Bulgarit, Pietro di Pinol és Giovanni Pobosellot. Ebből látjuk, hogy nagy és jól megszervezett társa­ság volt ez, ha nem is vesszük szószerint Nagy Lajos kijelentését, hogy „a gyilkosságnak nem ketten, hanem kétszázan voltak a részesei".5 Clément VI. 93. 1. 269. sz., 158. 1. 378. sz., 119 1., 1010—1011. sz. Gravinai Domonkos i. m. 9. 1. ' A Chron. Estense szerint Johanna parancsára. Mura­tori Ss. XV. 422. 1. Az estei krónika azonban erősen Johanna­ellenes. Minieri Riccio úgy véli, hogy végleges megállapo­dás Casasanában (Quisisana), Castellamare mellett történt. Genealógia di Carlo II. etc. 54. 1. 2 Reg. Ang. V. 342. f. 268. 3 Catanzarora 1. Reg. Ang. V. 353. f. 173. — Pietro de Montefusco még 1345 nov. 30-án Johanna titkára. L. Minieri Riccio:: Notizie storicho etc. 135. 1. Corrado di Unfredo meg­adományozása 1345 júl. 3-ról kelt. L. Minieri Riccio: Genealó­gia di Carlo II. d'Angiô. Arch. stor. Nap. VII. c. 54. 1. ' Russo F.: Santa Brigida nella leggenda e nella storia. Lanciano. 1913. 23—24. 5 Bertrand bíboros szavaira G. Villaninál 1. XII. c. 107.

Next

/
Oldalképek
Tartalom