Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

778 miskolczy istván. ben sem komolyan, mikor munkája bevezetésében kifejezésre juttatja, hogy célja Johanna jó hírének megvédése, tehát célzatos munkát ír. Felesleges clolog volna felsorolni a többi krónikást és történetírót, kik úgyis az említettek nyomán beszélnek, csak azt emeljük ki, hogy ezzel szemben a pápa a nyert információk alapján nagy dicsérettel emlékezik meg a herceg nemes erkölcseiről,1

Petrarca pedig — aki éppen nem volt a magyar érdekek képviselője — Andrást „puer alti animi"-nek nevezi,2

halála után pedig „mitissimus, innocentissimus, rarae indolis puer" és „magnae spei rex" jelzőkkel díszíti fel. Egy tényt le kell zárnunk: hogy a magyar környezet részes volt — bár akaratlanul — a katasztrófa előidézésében. A kis herceg kiszakítva a családi körből, idegennek érezte magát a nápolyi udvarban, magyar környezetéhez, mellyel anyanyelvén közlekedhetett s mellyel feleleveníthette az elhagyott otthonnak, az édesanyának és a gyermekjátékoknak emlékét, melegen ragaszkodott, s ezek a magyarok nem törekedtek a gyermekkel megkedveltetni a romlott környezetet, sőt ellenkezőleg. Az imént lezajlott Záh-esetből levonták a tanúságot, hogy hova vezet a léha udvar, s a serdülő gyermek lelkét óvták az udvar romlott levegőjétől és erkölcsi tartalommal iparkodtak megtölteni. Igv mindig nagyobb lesz az ür közte és az udvar, valamint Johanna közt. Az udvar mindig nagyobb gyűlölettel tekint a tőle idegenkedő hercegre és magyar környezetére, melyről feltételezi, hogy féltékenységből zárja el tőle urát és magának akarja biztosítani annakidejében a hatalmat. Sőt maga az öreg Róbert is aggodalommal látta, hogy leendő utóda nem tud az udvarhoz simulni és a nápolyi erkölcsökhöz alkalmazkodni. A Tarentói és Durazzói hercegnők észreveszik a király lelkében végbemenő átalakulást és ki akarják azt a maguk részére használni. A király halálát közeledni érezte s teljesíteni akarta a Károly Róberttel kötött szerződés első részét, 1342 húsvét utáni negyednapra kitűzte András és Johanna esküvőjét.3 A szerződés másik felét azonban nem teljesítette. 1 Levelében a herceget „bone indolis. ingenii virtuosi ac elegantis circumspectionis et industrie" jelzőkkel illeti. Déprez: Clément VI. 325. 1. 1333. sz. 2 L. IV. epist. 5. 3 A források tévednek, mikor a lovaggáütést és a házas-