Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

andrás herceg tragédiája és a nápolyi udvaIi. 779 A szerződés értelmében András és Johanna együtt uralkodnak, s most Róbert mégis úgy intézkedik, hogy csak Johannát koronázzák meg, András pedig a „királyné férje" címet viselje. Ha házasságukból gyermek nem születik, Mária örökölje a trónt.1 Róbert rendelkezése megpecsételte András sorsát. A király halála után az addig annyira-amennyire elnyomott szenvedélyek felszabadultak, a szerencsétlen fiatal hercegnek többé semmi tekintélye nem volt, az udvaroncok — főleg a Cabanis-család — nyíltan gúnyt űztek belőle s úgy bántak vele, mint valami udvari bolonddal. Ugyanekkor teljes erővel indult meg a kettős küzdelem: a családé András kiszorítására és az udvaré a gyűlölt magyar befolyás teljes letörésére. A gyilkosság és résztvevői.2 Róbert unokája mellé kormányzótanácsot rendelt és úgy intézkedett, hogy Johanna csak 25 éves korában veheti át a kormányt. Johanna azonban nagyatyja rendelkezéseivel és a pápa, mint hűbérúr, intézkedéseivel nem törődött, önállóan intézkedett és olyan emberekkel vette magát körül, akik neki mindenre kész szolgái, a magyar befolyásnak pedig halálos ellenségei voltak. így kinevezte Artus (Artois) Károlyt fökamarássá, De Cabanis Róbertet pedig főudvarmesterré. Az országban teljes volt az anarchia, az udvarban pedig az erkölcsi ziillés. A zűrzavarban úgy a Tarentóiak, mint a Durazzók nyíltan pályáztak a trónra. Az első sakkhúzást Ágnes durazzói hercegnő tette meg, mikor sikerült keresztülvinnie, hogy Károly fia két hónappal Róbert király halála után eljegyezte Mária hercegnőt, a prezumptív trónörököst. így utat nyitott családjának a trónhoz. Katalin császárné a legmélyebb felháborodással ságot 134?» húsvétjére teszik, holott már ekkor házasok. Pór is ebbe a hibába esik. Csór Tamás. 14. i. 1 Cainera M. a rendes csapáson halad, mikor elmondja, hogy Róbert szomorúan látta, hogy András lelke 8 év alatt sem nemesedett meg, bár az olasz mesterek sokat fáradtak vele, s látta a magyarok törtetését a hatalomra, azért összehívta az ország főurait és lelkükre kötötte, hogy csak Johannát koronázzák meg. Annali delle due Sicilie. Napoli. 1860. II. k. 463. 1. 2 V. ö. Pór Α.: A történeti jelenetek korhű rcconstruálásáról. Századok, 1893 685 s köv. 11. és Óváry L.: Nápolyi Johanna. U. o. 498 s k. 11.