Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

774 miskolczy istván. ben a középkori vallásos külszín már csak gyengén takarja a kirobbanó renaissance-életörömet. Az udvar értéktelen, szűk látókörű férfiakból — még a „bölcs"-nek nevezett Róbertet sem véve ki' — és romlott nőkből állott, akiknek szórakozásul szánta Boccaccio Decameron-ját. A házasságtörés napirenden volt. Ithamarnak, Fülöp tarentói herceg első nejének, botránya nagy port vert fel, Valois Katalin szerelmi viszonyáról nyíltan beszéltek, Róbert törvénytelen gyermekei az udvarnál nevelkedtek és Petrarcának, Boccacciónak, Acciajuolinak törvénytelen származásán senki sem ütközött meg. Vénusz a húzódozó Fiamettát bátorítja: „ne tegyen lagymataggá, hogy azt mondod: férjem van ... a te váró sod, amely megszámlálhatatlan ilyen társnőt tud neked mutatni, neked is elnézi azt".2 Az ország tele van rablókkal, az urak dacolnak a királyi hatalommal, de a közügyekkel komolyan senki sem törődik; tánc, mulatság, hajózás, novellázás, kirándulások és szerelmi udvarok (corti d'amore) közt folyik le életük. Az előbb életvidám király fia halála után mindinkább elfordul a világtól, prédikál, teológiai fejtegetésekbe bocsájtkozik és támogatja a spirituálisokat, sőt a fraticelliket a povertà-ért folytatott harcukban, szeretné az udvart megreformálni, de ez épp oly kevéssé sikerül neki, mint a miszticizmusba elmerült Sanciának, ki kedvelt minoritáival, nyilt és titkos fraticellikkel, tölti meg az udvart. Hiába. Példájukat senki sem követi. Ebben a léha, bár nem szellemtelen, de lélektelen udvarban nevelkedik a két kis gyermek, s a mindenhez tapadó gyermeki lélek ezzel a romlott szellemmel telik meg. Még András szerencsésebb helyzetben van. Magyar környezete iparkodik lelkét megóvni az erkölcsi pestistől, s ez annál könnyebb feladat, mert, amint a jelek mutatják, András alapjában komoly, elmélyedésre hajló természet volt és éppen ezért ragaszkodott magyar környezetéhez. Egészen más az eset Johannánál. Ö bizonyos erkölcsi terheltséggel született,3

s impulzív női természetével 1 W. Goetz i. m. valóságos dicshimnuszt zeng Róbertról, míg Caggese (i. m.) a levéltári anyag alapján bebizonyítja a Róbertról szóló magasztaló nyilatkozatok alaptalanságát. 2 Idézve Torraccánál i. m. 168. 1. 3 Anyja léha asszony volt. s atyjáról szintén kedvezőtlen Villa ni véleménye.