Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

andrás herceg tragédiája és a nápolyi udvaIi. 775 szinte szívta magába a mételyt. Szerencsétlenségre nincs, aki visszatartaná. Nevelése Filippa de Cathania kezében volt. Ez az asszony olyan érdekes életpályát futott meg, amilyenre alig van példa a középkor történetében. Filippa Trapaniban mosónő volt, férje pedig halász. Róbertnek 1301-ben fia született, Lajos és Jolanda hercegnő dajkát keresett fia mellé. Ekkor terelték figyelmét Filippára. A dajka igen ügyes asszonynak bizonyult, kitűnően tudott alkalmazkodni úrnője szeszélyéhez és megnyerte a kis herceg szeretetét. Róbert herceg szenesálja, Rajmondo de Cabanis, egy mórt vásárolt, akit szakácsként alkalmazott, s mivel jól főzött, megnyerte ura kegyeit, aki őt megkereszteltette, felszabadította és saját nevét adta neki. Mivel Filippának közben meghalt a férje, a calabriai hercegnő férjhez adta kedveltjét a mór szakácshoz. Az egykori mosónő alkalmazkodni tudó természetével elsajátította az udvari szokásokat és látva úrnője szeretetét, merész és nagyravágyó lett. Többek között azt kérte a hercegnőtől, hogy eszközölje ki, hogy férje a lovagok sorába emelkedjék. Kérését teljesítették és Róbert 1305-ben 20 uncia arany évjáradékot rendelt neki a calabriai hercegségre. Ettől kezdve szédületes ívben emelkedik pályájuk. A kis Lajos herceg 1310-ben meghalt, de Filippa és ügyes férje az udvarban nélkülözhetetlenek lettek s míg a nő Károly calabriai herceg körébe került, férje kamarás, majd szenesál lett. Mikor a calabriai hercegnek leánya született, Johanna, Filippát adták melléje maestrául.1 Ez a pályafutás hihetetlennek tűnik fel a modern ember előtt, de elfogadhatóvá válik, ha meggondoljuk, hogy milyen érték volt a léha, megbízhatatlan, folyton lázongó urak mellett egy olyan egyén, ki tehetséges volt, urához megingathatatlan hűséggel ragaszkodott, s aki érezte, hogy a porból emelkedett fel és mindent urának köszönhet. A calabriai hercegnő halála után a kis Johanna anyjaként szerette Filippát, aki iparkodott minél jobban kihasználni helyzetének előnyeit.2

Nagyszerűen bele-1 Miriieri Riccio: Genealógia di Carlo II. d'Angiô Re di Napoli. Arch. st. Nap. VII. k. (1882) 49. 1. és Costanzo A: Istoria del regno di Napoli. Milano. 1831—32. II. k. 37—38. 1. 2 Egyik adománylevelében azt mondja róla: sub cuius cura et sollecitudine a nostra pueritia crevimus. Minieri Riccio: Notizie storiche tratte da 62 Registri Angioini etc. Napoli, 1877. 134. 1.