Századok – 1927-1928
Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766
770 miskolczy istván. 3, IT. 1 Rövidesen kitűnt azonban, hogy ha Róbert előtt kedvelt volt is a fiú, de annál kevésbbé volt kedvelt az udvar előtt. Ez az udvar arra számított, hogy Károly calabriai herceg halála után a Durazzói- vagy Tarentoiház valamelyik tagja fogja nőülvenni a trónörökös Johannát s így a király környezete már eleve két részre oszlott: a Durazzói- és Tarentói-pártra, aszerint, amint érdekei az egyik vagy másik családhoz fűzték, az egyiktől vagy másiktól várta nagyravágyó terveinek megvalósulását. Ekkor váratlanul felmerült a magyar házasság gondolata s megjelent az udvarban egy idegen gyermek, ki más légkörben nőtt fel, akire nézve idegenek a nápolyi udvar urai, s kinek bizonyára saját környezetében meglesznek a maga emberei, akikre az ország kormányzásában támaszkodni fog. Ilyenformán gyűlölettel tekintettek a szerencsétlen kis hercegre, mint hívatlan betolakodóra. Ha az udvaroncok gyűlölték a kis herceget, elképzelhetjük, hogy még fokozottabb gyűlölettel tekintettek rá a király testvérei, a Tarentoi és Durazzói hercegek, mint olyanra, aki őket, kik a trónhoz közelebb állanak, jogos örökségüktől megfosztja. Egyelőre ínég lefoglalta a két családot az egymással folytatott viszálykodás. Ugyanis mikor Róbert testvére, Fülöp meghalt, ennek legidősebb fia, Fülöp, majd ennek halála után testvére, Róbert, mint címzetes konstantinápolyi császár, hűbéreskiit követelt nagybátyjától, Jánostól, Achaia fejedelmétől, amit János nem volt hajlandó letenni. Ebből elkeseredett küzdelem fejlődött ki a két család között, míg végre Róbert király úgy oldotta meg a kérdést, hogy Jánosnak Achaiaért, mely a Tarentoiak birtokába ment át, Durazzót és kerületét adományozta hercegi ranggal.2 Ez a megoldás látszólag lecsillapította a kedélyeket, de alattomban tovább izzik a gyűlölet és a vetélkedés, mert most már mindkét család arra irányítja egész törekvését, hogy valami módon biztosítsa magának a trónt. A Tarentoiak és Durazzók működése kétirányú: amíg egyrészt egyik a másikat háttérbe akarja szorítani, másrészt utat és módot keres, amellyel a két királyi herceg-1 W. Goetz i. m. 60. 1. 2 Baronius: Ann. Eccl. 24. v. ail ann. 1332. 18. §. De Blasiis Isten büntetését látja benne, hogy éppen Achaja volt az első ok a családban a vetélkedésre. János herceg ugyanis úgy akart a fejedelemség birtokába jutni, hogy elvette Matildé
