Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

andrás herceg tragédiája és a nápolyi udvar. 771 nőt szabaddá teheti és kezükkel a koronát családjának biztosíthatja.1 így indul meg András herceg ellen az aknamunka, melyben a két egymást gyűlölő család egyetért. Úgy látszik, a herceg magyar környezete hamar felismerte a helyzetet és értesítette tapasztalatairól a magyar udvart, mert Károly Róbert többízben küldött külön követet Nápolyba, hogy fia helyzetéről híven beszámoljon.2 Az előtérben a Tarentói és Durazzói hercegnők állanak. A fontosabb szerep a gonoszlelkű Valois Katalinnak, c. konstantinápolyi császárnénak és tarentói hercegnőnek jut. Fényes rokonsággal dicsekedhetett, amennyiben rokoni szálak fűzték úgy az Anjoukhoz, mint az imént Franciaország trónjára került Valoisokhoz. Anjou I. Károly leánya, Beatrix, Courtenay Fülöphöz, az elűzött Balduin konstantinápolyi császár fiához ment nőül, leányuk, Katalin, Valois Károly neje lett, s ebből a házasságból származott Valois Katalin. Katalint eredetileg a burgundi herceg fiával, Hugóval, jegyezték el, de V. Kelemen és Szép Fülöp francia király közbenjárására ez az eljegyzés felbomlott és a 12 éves Katalin Fiilöp tarentói hercegnek, aki neki atyja lehetett volna, lett a második felesége (1313). Igaz, hogy némelyek szerint Valois Katalin sánta volt, de Fülöp szemében nem a testi hiba, hanem a Konstantinápolyra való igény volt a fontosabb.3 Katalin a pápai udvarral Franciaország útján találta meg a kapcsolatot és fivére, VI. Fiilöp francia király, azon dolgozott, hogy Katalin fiainak megszerezze a hercegnők kezét és Nápoly trónját. Rokoni összeköttetésein kívül kiváló támaszra talált Katalin Niccoló Acciajuoliban. A szép és eszes firenzei kereskedő -már több gyermek atyja volt, mikor 21 éves korában Nápolyba került. Itt szakított előbbi foglalkod'Hainaut-t, akit aztán hamis vád alapján börtönbe záratott, s a szerencsétlen nő ott töltötte egész ifjúságát. Racconti di storia napoletana. Napoli, 1908. 155—56. és 190—1. 11. 1 Máriát Lajos magyar trónörökössel jegyezték el. A Tarentói és Durazzói hercegi családban három-három fiú volt. 2 így többek közt Csór Tamás, a kis herceg egykori tanítója, is több ízben járt Nápolyban. L. Pór Α.: Csór Tamás. 1890. 12. 1. 3 De Blasiis G.: Racconti di storia Napoletana. Napoli. 1908. (Nuova bibi. di letteratura, storia ed arte II.) 149—51. 1. R. Caggese: Roberto dAngiö e i suoi tempi. Firenze. 1922. I. k. 19. 1. 49*