Századok – 1927-1928

Értekezések - LUKINICH IMRE: Dürer Albert származása 721

dürer albert SZÁRMAZÁSA. / 727 tása.1 ^ Az ily, jelentéssel bíró, családnevek latinosított alakjával a humanizmus korában mindenütt találkozunk. Ez akkor divat volt. Sőt az írásbeli érintkezésekben még a XVII. század elején is2 szokásos volt a családnevek fordítása. Az tehát, hogy a Németországba szakadt idő­sebb Albert és unokaöccse, Miklós, az ősi származáshely német fordítását használták elő- vagy családnévül, e korban sem szokatlan, sem kivétel nem volt. Az ősi származáskelvre való emlékezés bizonyítéka az ú. n. Dürer-címer pajzsában látható ábra is, mely nem egyéb, mint egy arany hármashalmon álló nyitott arany­kapu vagy ajtó. A Familienchronik tanúsága szerint Dürer ősei nemesek voltak; a szöveg idevágó kifejezé­sei: „aus seim Geschlecht„sein Geschlecht" a nemesi származás tudatát igazolják Dürernél, amit a legkiválóbb Dürer-kutatók egyike, Thausing is kétségtelennek tart.4 Annak tehát, hogy Dürer nemesi ciment használjon, jogilag nem volt akadálya. Más kérdés az, hogy vájjon az ű. n. Dürer-címerek valódi címerek-e, vagy csupán önként felvett névmagyarázó művészjelvények-e? Az ismert ú. n. címerképeket vizsgáivá 1490—1523-ig, arra az eredményre jutunk, hogy azok szerkezetben és kivitelben eltérnek egymástól. A címerpajzson látható ajtó ábrázolása más az 1490-i,4 más az 1515-i5 s végül más az 1523-i címerrajzon;6 a pajzs fölötti sisak alakja 1 Századok. 1872. 647. 1. Az erdélyi szász városok fejei ez időben pl. az erdélyi fejedelmekkel folytatott levelezésökben nevöket is magyarra fordították. Pl. Albert Huet = Süveg Albert, Michael Weiss = Fehér Mihály stb. A családnevek magyar és németnyelvű változataira Sopron város oklevéltárában is találunk példá­kat a XV—XVI. századból. így 1458-ban említve van Vászon­áros Mihály, aki 1463-ban mint Vásznas Mihály, 1465-ben pedig mint Laimbeter Mihály szerepel. (Házi J.: Sopron v. tört. I. r. IV. köt. 275., V. köt. 79. és 155. 1.) 1465-ben „Turckh Ambros hauptmann zu Ödenburg" egy ugyanazon évben kelt latin oklevélben mint „Ambrosius Therek alias capitaneus civitatis Soproniensis" szerepel. (U. ο. V. 152. és 163. I.) 1479-ben „Jacobus Erdély, magister civium civitatis Sopro­niensis" úgy is van említve mint „Jacob Sübenbürger, dieselb zeit bürgermeister daselb". (U. ο. VI. 156.. 158. 1.) 1557-ben Kertészes alias Gartner Kristóf szerepel. (Házi J.: XVI. századi magyarnyelvű levelek. 24. 1.) 3 Wiener Kunstbriefe. 93. 1. 1 Szendrey János: Dürer Albert származása és művé­szete. Budapest, 1886. melléklet. " S eher er: Dürer. Stuttgart u. Leipzig, 1904. 267, 297. 1. β Scherer: i. m. 219. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom