Századok – 1927-1928

Értekezések - LUKINICH IMRE: Dürer Albert származása 721

726 ll'kinich imre. mindezt nem tekintve, nyelvészetileg kétségtelen, hogy az Ajtós név az ajtó tőszó származéka, ez viszont minden valószínűség szerint az ajt igéből ered.1

Λζ Ajtós szó eredeti jelentése idővel elhomályosodott ugyan, s így nem állapítható meg teljes határozottsággal, hogy a név valamely korai építkezés emlékét őrizte-e meg, ahogy Haan véli,2 vagy pedig onnan vette-e nevét, hogy első lakosai a magyar királyoknak, esetleg a békési várnak voltak ajtósai,3

ajtónállói, mint Karácsonyi állítja,4

csupán annyi bizonyos, hogy e községnek az oklevelekben található Ajtós s a csak Dürernél említett Eytas alakját etimológiailag semmiféle telepítéssel vonathozásba hozni nem lehet, sem a magyar, sem a német nyelvben. Honnan vette hát akkor Dürer Albert az ő családi nevét? Ismeretes, hogy a művész atyja, bár már 1468 óta nürnbergi polgár volt, csupán 1470-ben van felemlítve a Dürer (Thürer) családnévvel; azelőtt és azután rendszerint csak mint Holper Jeromos vejéről („Albrecht, des Holpers Eidanr') tétetik róla említés a nürnbergi emlékekben. Annak a Lászlónak a fiát, Miklóst, aki Nürnbergben nagybátyjánál tanulta az ötvösséget s aki 1493-ban nürnbergi polgár és háztulajdonos lett, „Niklas Thörer" néven említik. Viszont ugyanerről a Miklósról azt írja Dürer a Familienchronikban, hogy Kölnben Magyar Miklós (Niklas Unger) volt a neve.' Ez a hiányos és ingadozó elő- vagy családnévhasználat arra mutat, hogy a Németországban való megtelepedés első tizedeiben Dürer Albert atyjának és Németországba szakadt atyafiságának még nem volt állandó, véglegesnek tekintett családneve s a Thürer6 (Dürer) és Unger névvel csupán származásuk helyét vagy nemzetiségüket akarták közelebbről megjelölni. Arra az összefüggésre, mely a Dürer-Thürer családnév és Ajtós neve közt feltételezhető, először Haan Lajos mutatott reá, midőn megállapítja, hogy a Dürer (Thiirer) családnév az ősi Ajtós helynév német fordí-1 fíombocz Z.—Melich J.: Magyar Etymológiai Szótár. 40.1. • Békés megye hajdana. I. 110. és Dürer Albert családi nevéről. 25. 1. 3 Ostiarius, Thürhüter. Magyar Nyelvtört. Szótár I. 35. 1. " Békés vármegye tört. II. 9. 1. 5 Τ housing: Wiener Kunstbriefe. 94. 1. 6 Századok. 1873. 451. és Arch. Értesítő. 1873. 159. 1. Továbbá Tliausing: i. m. 90. 1.