Századok – 1927-1928

Értekezések - ECKHARDT SÁNDOR: A pannóniai hún történet keletkezése - 605

A pannóniai hún történet keletkezése. 02. közi., vége.) " 5. Macrinus. Ε talányos alakot, kitől a magyar-hún történet »sze­rint a húnok Pannóniát elfoglalják, Petz Gedeon konjek­túrái óta1 nem igen vette szemügyre a kutatás. Petz sze­rint Macrinus, kinek neve Matrinus és Martinus (Thuróczy) formában is megvan a későbbi krónikákban, Attila kortársának, Marcianus császárnak nevét és alak­ját rejti magában és Petz idézi Yiterboi Gottfriedot (MGSS. XXI I. 85.), aki Marcianust határozottan Mar­tinusnak írja (c. 47. De Martino imperatore). Csakhogy ez a feltevés sok mindent hagy magyará­zat nélkül, amire Bleyer Jakab is rámutatott.2 Kézai ugyanis határozottan nem császárnak tünteti fel Mar­cinust: „Cumque eo tempore Pannoniam, Panfiliam, Fri­giam, Macedoniam, Dalmatiamque Thetrarcha Macrinus natione Longobardus, urbe Sabaria oriundus, guberna­ret, armis bellicis informa tus ..." Macrinus tehát sabariai születésű longobárd ember, ki egyidőben kormányozta Pannóniát, a Balkánt és Kis-Ázsiát és a tetrarcha címet viseli. Hogy jöhetett létre Macrinus képtelen alakja? A fogódzót, azt hiszem, Macrinus különös tartomá­nyainak nevei adják meg. Ezek később még egyszer előfordulnak: „Pannoniae, Panfiliae, Macedoniae, üal­matiae, Frigiae Civitates, quae crebris spoliis, et ob^i­dionibus per Hunos erant fatigatae natal i solo derelicto, in Apuliam per mare Adriaticum, de Ethela licentia im­petrata, transierunt; Blackis ... remanentibus ..." Ezek az országnevek oly exotikusak, oly ritkák, hogy azt hiszem, ha együtt találjuk őket valahol, rátalál­tunk Kézai egyik forrására. S valóban meg is vannak abban a regényes compendiumban, melynek Mommsen az Exordia Scythica címet adta" és melyben már Ruehl és 1 Id. m. 37. 1. 2 A magyar-hún monda germán elemei, Századok. 1905. 731. 1. 3 MGSS. Auct. Antiquiss. XT. (1894) 311—322. ].

Next

/
Oldalképek
Tartalom