Századok – 1927-1928

Értekezések - GRÓF KLEBELSBERG KUNO: Elnöki megnyitó 593

594 (,R. KI.EBELSBERG KUNO. ben történeti példák vezetik cselekvéseiben. Hasznos úgy a társadalomtudományok, mint pedig a gyakorlat szempontjából csak az olyan államtan lehet, amely történelmi alapokon épül fel; hiszen a modern alkotmányokat is csak akkor érthetjük meg, ha egyfelől az angol parlamentarizmus történelmi kialakulását, másfelől a hatalmak megosztása tanának irodalom-és alkotmánytörténetét ismerjük. Ha tehát olyan alkotmánytant akarunk megkonstruálni, amely nemcsak leckéztet és posztulál, hanem amely a politikában cselekvésre hivatott embernek hasznos tanácsokat is ad, akkor az alkotmánytant történeti alapokon kell felépíteni. És itt sem szabad a fősúlyt a politikai doktrínák irodalomtörténetére helyezni, hanem magára a politikai történetre, az intézmények, a kormányzat és a közigazgatás történetére. Csak ebből meríthető a gyakorlatban is hasznosítható tanulság. A német nép tudományos, gazdasági és katonai jelentőségét mindenki bámulja, de politikai sikerei a múltban az általa egyéb tereken elért eredményekkel nem állottak arányban. Ha ennek okait kutatjuk, ez okok sorában egyik legjelentékenyebb az, hogy a németek az államtan úgynevezett igazságaiban olyannyira hittek, akárcsak a vallásos einher dogmáiban és azok szerint cselekedtek még akkor is, ha az ilyen cselekvésnek célszerűtlensége nyilvánvaló. A magyar életben is több jelét látjuk annak, hogy valami nagyszerű elvhűséget találtak abban, ha valaki egy általa korábban hirdetett politikai ideológiához híven és annak megfelelően cselekedett akkor is, mikor a való életviszonyok már semmiképpen vagy csak részben illettek rá. Valami nagyszerűt láttak abban, ami voltaképpen jó adag hiúság és egoizmus volt, mert az ilyen nagyszerű elvhűségnek azután a nemzet látta kárát, amelynek a célszerűtlen cselekedetek, még lia a legszentebb okból fakadtak is, csak bajt okoztak. Sohasem tudtam bámulni az olyan elvhűséget, amely a nemzetnek kárt okoz és amely bajba sodorja.