Századok – 1927-1928

Értekezések - ECKHARDT SÁNDOR: A pannóniai hún történet keletkezése - 465

480 eckhardt sándor. nus-kéziratok valamelyike, melyet Dandolo forrásul használt, teljesebben tartalmazta a szorgalmas minorita excerptumait, mint az általunk ismert változatok.1 Kézainak ez a nagy sikere a velencei történetíróknál azt bizonyítja, hogy elég korán megismerték a lagúnák városában. Talán Páduában tanult s innen ismerte a velencei viszonyokat? Talán valami diplomáciai kiküldetéssel járt Velencében, ahol személyesen is ismerhette Paulinus custos idősebb rendtársait! Lehet azonban még egy másik magyar vonatkozásra gondolnunk Paulinusszal kapcsolatban. Róbert nápolyi király, kinek Paulinus consiliáriusa volt egy időben, unokabátyja volt Róbert Károly magyar királynak és tudjuk, hogy 1333-tól kezdve már Endre magyar herceg is Nápolyban élt és vele nagy magyar érdekeltség vonul be Nápolyba. Itt is kézhez kaphatta Paulinus Kézait, hiszen Márk Bécsi Képes Krónikája is mutatja, hogy a magyar-bún gestát az Anjou-dinasztia számára külön is átírták. Azonban a velencei olasz szavak mégis inkább arra vallanak, hogy Paulinus Kézait Velencéből ismerhette azon a módon, mit fentebb jeleztünk. 4. Kézai és a velencei őstörténet. Erre a velencei tartózkodásra mutat az a körülmény is, hogy Kézai elbeszélésében a velencei őstörténet érdekes nyomokat hagyott. Itt elsősorban arra a helyre gondolunk, ahol Aquileia ostroma után Velence alapításának történetét meséli el: „Quo viso, ο nines Cives, Urbe derelicta, in insulam (maris) fugierunt. Eandem etenim insulam intraverant aeterno permansuri; sed in ipsa paucis annis demorantibus, tandem propter metum Regis Ethelae in paludes Realt, ubi 1 Két magyar tudósítást, amit nem Kézaiból vesz át Paulinus, érdemes talán megemlíteni. Az egyik az 1285-i tatár betörésre vonatkozik (CCXXXII, 43): „Tartari eciam eodem anno subiugatis orientalibus partibus ad boreales et occidentales se conferunt in duo se agmina dividentes. Unum unejariam et poloniam intrat ex parte russie circa ripam maris pontici et transeuntes montes riffeos quos ungari silvas vocant. Ideo Gregorius predicari fecit crucem contra eos in confinibus theotonic: post quorum reces«um gentes panonie qui propre dictas inhabitabat. Olaci videlicet et saculi passus clauserunt, ut amplius transire non possint." A másik hír II. Endre harmadik felesége, Beatrix menekülését és posthumus István születését említi (CCXXXII, 43; f. 403), de ezt Dandolo is átveszi (349 C és D) és így fölösleges közölnöm.