Századok – 1927-1928

Értekezések - ECKHARDT SÁNDOR: A pannóniai hún történet keletkezése - 465

A pannóniai hún történet keletkezése. (Első közlemény.) A magyar-hún történet, melynek legrégibb alakja Kézai Simon mester gestájában maradt ránk, tele van még ma is, annyi kutatás után, kérdőjelekkel. Bár nagy­jában már régóta ismerjük Kézai forrásait, még mindig igen sok megmagyarázhatlan dolog van benne. Külö­nösen keveset haladt a kutatás azokra az elemekre nézve, melyek nyilván nem valami néphagyományon alapulnak, hanem legföljebb az eruditus ember olvasmányaiból eredhetnek. Ilyenek Macrinus alakja, Potentiana városa, Sabaria és Archelaus, a belvideri nagy csata, Miramam­mona marokkói szultán szerepe stb. Azt hiszem, a hiba ott volt, hogy talán Petz Gedeon jeles dolgozatát leszámítva, a hún történetben mindig és kizárólag azt keresték, mi benne a népi hagyomány és nein úgy fogták fel, mint egy középkori elmeművet. A mondát keresték benne, nem a tudományt. Alább megkísérlem, hogy egynéhány ilyen megfejt­hetetlennek látszó, többnyire itáliai vagy francia vonat­kozású elem keletkezését megmagyarázzam. Megmuta­tom, milyen olvasmányok szövevényéből csinálta Kézai elbeszélését és mi vezette arra a gondolatra, hogy ezt a történetet így eszelje ki és írja meg. 1. Nyelvi nyomok. A hún történet kutatói már többízben figyelmeztettek arra, hogy Kézai nyelvében több olasz és igen sok ola­szos formájú latin szó fordul elő.1 Partita, antiqualia, 1 Legutóbb Madzsar Imre: Tört. Szemle 1922. 81. 1. A fent idézett szavakat ő kereste össze. Ellenben nem hiszem, hogy a conjungere ige „elér, elmegy valakihez" érteleniben francia hatás volna (100. 1.) A conjungere-nek sem a franciában, sem az olaszban nincs ilyen jelentése, a jüngere-nek meg mind a kettőben megvan, tehát nem kell ebben az egy esetben fran­cia hatást keresni. Strata klasszikus latin is lehet, lucta, transpassare és repausare meg általános középlatin formák. Századok, 1928.1—111. l'üzet. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom