Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

352 vác ζ y péter. tekinthetjük. A hűbéres katona fogalmát ne formáljuk a német „ministeriális", a lengyel „wlodyka", az orosz „djeti bojarskija", avagy az angol „thane" arculatára. Bizonyos, hogy magyar talajon ezeket hiába keressük, francia-német hűbériségről nálunk nem lehet szó, a név csak arra akar rámutatni, hogy a harcos szolgálata birtokhoz fűződik.1 Ilyen értelemben a magyar historikus is beszélhet hűbéres katonákról. A vizsgálódás szempontjából a kérdés most már az, hogy a királyi serviensek mennyiben foghatók fel királyi hűbéreseknek. A XII. századbeli „in domo regia" kétségben hagy afelől, hogy azok a liberek, akik az új században már mint királyi serviensek lépnek fel, királyi földön éltek volna. Abból a kevés adatból, amit e tekintetben felhasználhatunk, nem láthatni tisztán, hogy birtokuk servitiummal megkötött birtok volt-e, avagy „more nobilium" szabad birtok. Kaal, Gizella királyné kíséretében Magyarországba telepedett liber, „omnis servitutis expers" száll meg. Ez kétségtelenül szabad birtokot jelent. Különösnek találjuk, hogy midőn a király „in domum suam" emel fel famulust, várjobbágyot, ez az aktus nem birtokadományhoz kapcsolódik. De még abban az esetben is, ha az illető birtokadományt nyer, a király sohasem említi, hogy a birtok servitiummal van megterhelve. Itt-ott azonban hűbéres vonást pillanthatunk meg. Johannes Latinus és utódai „in armis militaribus ... servire tenentur".2 Bizonyos goricai jobbágyfiúk az új liber' Birtokadományozás katonai kötelezettség mellett még· nem feudalizmus. Max Weber, id. m. 148. 1. A „feudális" (hűbéri) katonai szervezet bármilyen alakban valósuljon meg, mindig azt jelenti, hogy a harcos ellátása elsősorban birtok (annak jövedelme) útján történik. (U. o. 724—726. 1.) Ezért beszélhetünk patrimoniális hűbéresekről, pl. a XI. században nálunk azok a milesek, kiket a király eladományoz. 1015: Karácsonyi, Szent István oki. 80. 1. Hamis. v. ö. Szentpétery, Begesta. I. 4. 1. (6. s.Z.); 1091: Századok. 1906. 403. 1. (somogy -vári apátság). Viszont ezektől megkülönböztetendők törvényeink milesei, éppígy a jobagiok. Arra vonatkozólag, hogy mennyiben nevezhető a birtokkal ellátott harcos hűbéresnek Hans Delbrück, Geschichte der Kriegskunst (1902). II. 451. 1.; Kutrzeba. Grundriss der polnischen Verfassungsgeschichte (1912). 13—14. 1.; Kocsányi Β., A lengyel nemesi társadalom megalakulása. Tört. Szemle, 1916. 237. 1.; J. Lippert, Sozialgeschichte Böhmens (1896). I. 440. 1.; G. Waitz, Deutsche Verfassungsgeschichte (1896'-'). VI. 42. 1. 2 1204: Zimmermann. I. 7. 1.