Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243

276 VÁCZY PÉTER. serviensek, már abban az időben, midőn még nem így nevezték őket, a nemesekhez egészen közelálló társadalmi réteghez tartoztak, nem a szolganépek tömegéből emelkedtek ki, őseik nem voltak servusok, libertinusok, hanem nemesi jogok alatt élő liberek. II. ,,Τη domo regia", ebben a kifejezésben sok familiáris vonás lappang. Milyen természetű ez a familiaritás? Mennyiben jogosít ez fel bennünket arra, hogy a XJJ. század végén, s a következő század elején a királyi serviensekben a király familiarisait, valóságos servi ensuit fedezzük fel? Ha voltak a királynak ilyen servient.·), ? ez kétségtelen, ezek mennyiben azonosíthatók a királyi serviensekkel, megállapított jogaikkal, társadalmi helyzetükkel? Ε ponton elkerülhetetlen a királyi servienseknek a familiarisokkal való egybevetése. A dominus és annak familiarisa, serviense közt fern álió viszonyban helyesen emelte ki Szckfű alapvető munkája a személyes, personalis jelleget.1 Az egyrészt hadi, másrészt udvari, birtokkezelő szerepet betöltő servions. offieLalis servitiumát nem birtok fejében teljesíti. A farailiaris épp abban különbözik a hűbérestől — ezért saját is eleme ez a magyar társadalomnak —, hogy kötöttsége nem a birtokon épül fel. Nem azért szolgál, mert bizonyos jogok bizonyos társadalmi rétegeknek lesznek lassanként fenntartva, a rendi csoportosulás még nem az akkori társadalom éltető eleme, s hogy így nem-nemesek nemesi jogokkal rendelkezhettek. Annyira általános ez, hogy csak pár utalást pl. 1282: W. IV. 243. 1. „fiIíi eomitum udvarnicorum" szabadsága szerint ők a nádor bírósága elé tartoznak és királyi zászló alatt hadakoznak. V. ö. Bartal, id. m. I. 22Í). I.; 1241: Szentpétery: Regesta. I. 213. 1. (711. sz.) zalai várnépeket ment fel a királv a comes bírósága alól; 1291: H. o. II. 21. 1. civis adómentes; 1293: Csáky-okl. I. 23. 1. a szepessiimegi királyi pecérek nem tartoznak a szepesi comes hatósága alá; lásd még a városi polgárok különféle szabadságát, v. ö. Roman: A magyar városok az Árpádok korában (1908): a szepesi jobbágyfiúkat, a ryvehai várjobbágyokat kell még megemlíteni. A XI—XTTT. századi társadalom és állani jellegéről lásd részletesen a ITT. részt. A patrimonialis intézmé nyek átalakulásáról v. ö. Max Weber: Wirtschaft und Gesellschaft. (Grundriss der Sozialökonomik. III. Abteilung.) 1925.3 694. 1. 1 Serviensek és familiárisok (1912) 20. 24. 1.