Századok – 1927-1928
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243
258 VÁCZY PÉTER. 1248: „... eximeïites ab officio et condicione piscacionis . . . (és birtokadomány).1 1252: „... de iobagionibus comitatus Zulugageuriensis existens, ab inclite memorie domino rege Andrea . . _ (exemptus).. ."2 1257: „... qui se de iobagionibus castri Zaladiensis translatos esse asserebant in numerum seruiencium.. ."3 1265: castrensis de villa Obnunc..."4 1265: „...de jobbagionatu cas,tri (Zaladiensis)..."5 1266: „... qui de iobagionibus thauarnicorum dominae regina e originem duxerant; . . . qui fuerant iobbagiones exercituantes populorum dominae reginae; ...qui de populis buchariorum regalium fuerant; ...qui servitium cocorum dominae reginae exercebant..."" 1266: „...a seruicio ... jobagionatus castri... Hunthen sis . . ."7 (és birtokadomány). 1267: „...de numero ipsorum castrensium solvencium quin que pondéra .. ."8 1268: „... tavernici nostri, qui vulgariter kurmis tarnue dicuntur.. 1268: „...a iobagionatu... castri (Byhoriensis) ... eximentes.. ."lü „speciales" kifejezések miatt, (ez előfordul máshol is pL 1248: W. VII. 256. 1.), hanem azért, mert Hudinát rokonaival 1225-ben Béla ifjabb király már feloldozza a körösi vár szolgálata alól, királyi servienssé teszi (a szöveg szerint) nemesíti. Maga az oklevél kétségtelenül hamis (Szentpétery: Re gesta I. 240. 1., 805. sz.) s az 1225-ös is gyanús; ez magyarázza meg a szokatlan kifejezéseket. A kérdés tisztázását lásd a II. 1. fejezetben. 1 W. VII. 256—57. 1.; megerősíti 1272: F. X/3. 260—62. 1., utóda mint nobilis szerepel 1321-ben. (W. VII. 256—57. L jegyzet.) 2 Knauz, I. 395. (= Extr. F. IV/2. 170. 1.) 3 W. VII. 452—53. 1. és u. o. 463—64. 1. A király a birtokvizsgálatok idején, bár azt állítják, hogy királyi serviensek. a várjobbágyok közé veti vis,sza őket. 1282-ben földet adnak el, anélkül, hogy várjobbágyoknak neveznék magukat (W. IX. 345. 1.) és 1264: (W. VIII. 116—17. 1.). V. ö. a II. 2. fejezettel. 4 F. VII/5. 341. 1. 5 Zalai oki. I. 50. 1. (= F. VII/5. 344. 1.) β F. IV/3. 346—47. 1. 7 Knauz. I. 432—33. 1. Keltére nézve lásd: Szentpéteryr Regesta I. 335. 1. 8 W. III. 158-59. 1. (= F. VII/1. 343—44. 1.) 9 Zimmermann. I. 102. 1. Kritikájára nézve ν. ö. Tagányi: Tört. Szemle, 1916. 598. 1. (jegyzet). 10 Csáky oki. I. 10—11. 1. Ezek „quondam nobiles fuerunt, sed per quendam avum eorundem, qui cupiditate fuerat imbutus iobagionatum castri assumpserant..."
