Századok – 1927-1928
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243
A királyi serviensek és a patrimoniális királyság. L kü2leméDy . Régi1 mestereink főképen Nagy Lajos megerősítésének s Werbőczy Hármaskönyvének (Partis I. Tit. 9.) útmutatása nyomán az Aranybullában a nemesség jogainak törvényes biztosítását látták. Koruk rendi szempontjainak vezetése mellett az Aranybulla nemességét zárt, kialakult rendnek tekintették.2 A királyi serviens nem 1 Fontosabb rövidítések: Anj. okm. = Anjou-kori okmánytár. Endlicher = Endlicher, Rerum Hungaricum Monuinenta Árpadiana. 1849. F. = Fejér, Codex Diplomaticus Hungáriáé. Hazai oki. = Hazai oklevéltár. H. o. = Hazai okmánytár. Házi = Sopron szabad királyi város története (oklevelek). Knauz = Knauz, Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Kubinyi = Kubinyi, Magyar Történelmi emlékek. Liptói, turóci reg. = Horváth Sándor. Tört. Tár. 1902. Mon. Vesprim. = Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. Smiciklas = Smiciklas, Codex Diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Soproni oki. = Sopron vármegye története. Oklevéltár. Szentpétery, Regesta = Szentpétery, Re gesta Rerum Stirpis Arpadianaé Critico-Diplomatica. Teutsch-Firnhaber = Teutsch G. D. und Firnhaber Fr. Urkundenbuch ZUT· Geschichte Siebenbürgens. (Fontes Rerum Austriacarum 2. Abt. XV.) Theiner, Mon. Hung. = Theiner Aug., Vetera Monumenta Historica Hungáriám sacram illustrantia. Váradi reg. = Karácsonyi-Borovszky, Regestrum Varadinense. W. = Wenzel, Árpádkori Üj Okmánytár. Zimmermann = Zimmermann Fr. und Werner C., Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. - Katona: História Critica (1783). Tom. V. 373—379. 1.; Szekér Joákim: Magyarok' eredete (1791). I. 259. 1. „...Ország Gyűlést tart 1222-dik esztendőben, a' hol Hazánk boldogságának vissza állítására igen hasznos törvényeket hoztak az Ország-Rendei a' Királlyal"; Kovachich: Vestigia Comitiorum 83—127.1.; Buday É'saiás,: Magyar ország históriája (1883).3 I. 145—6. az Aranybullában „...valamint a' királynak, úgy az alatta valóknak is,kivált pedig a' nemeseknek jussai meghatároztalak, és a' mellyek máig is a' Magyarok szabadságának legerősebb fundamentomi. És innen van az, hogy II. András, Assertor Libertatis Hungaricae nevet érdemlett..."; Ignaz, A. Fessier: Die Geschichten der Ungern (1848). II. 452. 1.; Mailáth: Geschichte der Magyaren (1852). I. 144. 1. 16*
