Századok – 1927-1928
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243
244 VÁCZY PÉTER. különbözött semmibon sem a „nobilis"-tól, a két kifejezés teljesen egyértelmű. Üj jogokról sem lehet szó, talán csak egy-két lényegtelen változtatásról, hiszen maga a bulla mondja, hogy a „Szent Istvántól adott, de azóta sokképen megrongált szabadságot állítja vissza."' A rendiség szellemének hanyatlása a történeti szemléletbe is új elemeket kevert. A feudalizmus gondolatköre, melyet külföldön elméletté akkor építettek ki, nálunk is visszhangot keltett. Ügy látják, a XIII. század elején a feudalizmus megbontja a nemzet szabad tagjai között fennálló egyenlőséget,2 az oligarchia arra törekszik, „hogy a kisebb nemességet magától hűbéri iüggésbe hozhassa."3 Felkel tehát „az uraktól elnyomott köznemesség"4 szabadsága védelmére, hogy biztosítsa az „una et eadem nobilitas"-t s gátat emeljen a feudalizmus növekedésének.5 A királyi servienst azonban továbbra is azonosnak vették a „nobilis"-szal.6 A kutatásnak ez az iránya túlságosan mozdulatlannak, merevnek mutatta a társadalmat. Eltekintve bizonyos alsóbb katonai, várjobbágyi, vagy más szolgálatot végző népek lassú felszívódásától, a magyar nemesi társadalom lényegében Szent Istvántól változatlan maradt. A német, francia, angol, a szláv népek története viszont arról győztek meg bennünket, hogy a rendi osztályok nem közvetlenül alakultak ki a szabadok társadalmából, hanem ellenkezőleg, a patrimoniális állam különféle katonai, tisztséget viselő elemeiből jegecesedtek ki. Midőn a királyság életereje gyöngült, az előkelő tisztségek hor-1 Ladányi Gedeon: A magyar királyság alkotmánytörténete (1871). I. 72. 1. 2 Hajnik Imre: Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt (1872). 98. 1. ' Ladányi: id. m. I. 64. 1. 1 Horváth Mihály: A magyarok története rövid előadásban (1876).5 68. ].; Ferdinandy G. szerint is az aranybulla „a nemzet zömének, a hivatalt nem viselő nemességnek alkotása". Az aranybulla (1899). 33. I. * Marczali: Ungarische Verfassungsgeschichte (1910). 21. 1.; újabban Szívós Béla: Az aranybulla (1926). β Pauler Gy.: A magyar nemzet története (1899).- I. 334. 1. és Hadtört. Közlemények. 1888. 514—5. 1.; Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet (1917).5 127. 1. „A serviens regis vagy serviens regalis kifejezés, mely a XIII. század elején uralkodóvá lett, azt a függőségi viszonyt tükrözi vissza, amelybe a nemesség a királyi adományrendszer kifejlődése következtében jutott." Tagányi Károly: Tört. Szemle 1914. 443. 1. és u. o. 1916. 590—608. 1.
