Századok – 1927-1928

Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Amerika és a magyar szabadságharc 231

234 HORVÁTH JENÖ. Kossuth rajtaütésszerű kísérlete tehát a közvetítés, valamint Ausztriának Amerika hivatalos képviselője út ján a magyarországi hadjárat gondolatának feladására való terve nem sikerült; a bécsi kormány kíméletlen visszautasításának hátterét azonban oly adattal világíthatjuk meg, amely eddig ismeretlen volt, de amely nemzetközi jogi szempontból sem kicsinyelhető. Mindeddig nem volt ismeretes ugyanis Schwarz J. G. bécsi amerikai konzulnak, — ki egyébként osztrák ember volt, — 1848 december 3-án az Olmützben tartózkodó Schwarzenberg herceg osztrák miniszterelnökhöz intézett magánlevele, mellyel Kossuth egész akcióját leleplezte és Kossuthnak Stileshez intézett bizalmas megkeresését másolatban megküldötte.1 Stilesnek minden valószínűség szerint fogalma sem volt arról, hogy Kossuthnak oly ügyesen és titokban hozzájuttatott levelét saját tisztviselője, ki amerikai hatóságként működött, lemásolja és éppen annak az osztrák császári kormánynak, a levél fontosságára való tekintettel egyenesen a kormány fejének, küldi meg, amely elől Kossuth azt eltitkolta. Ebben az eltitkolásban természetszerűen számított az illető követség diszkréciójára, mit Stiles ügyvivő neki a maga részéről köteles udvariassággal meg is adott, az amerikai konzul azonban a követség vezetőjének háta mögött elárult. Az amerikai követségnek ezzel az egyedülálló eljárása ügyében mindenesetre az amerikai történetírás, mely Schwarz konzul megbízhatatlanságára vonatkozólag már több adattal rendelkezik,2 van hivatva tovább kutatni és végleges ítéletet mondani. Mi feltesszük, és ennek ellenkezőjében hinni alig van okunk, hogy bár a bécsi államlevéltár északamerikai ügyiratai nem mutatnak teljességet, a bécsi kormány Schwarz konzul feljelentése után gondoskodott arról, hogy Hülsemann lovag északamerikai osztrák ügyvivő, ki az amerikai kormány politikája iránt addig sem volt barátságos véleménnyel, a Kossuth-féle kísérletnek esetleges megismétlődését már előre meghiúsíthassa. A felhozott eset ellenére Kossuth elhatározása egy igen fontos mozzanatot vitt bele a szabadságharc külső viszonylataiba, és pedig azt, hogy az osztrák-magyar 1 Eredetije a bécsi államlevéltárban. Külügyminisztérium. États-Unis dArnériuue. 1848. 2 „this man was an Austrian subject and well disposed towards the Foreign Office." Ctirti id. m. 154. 1.