Századok – 1927-1928
Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Amerika és a magyar szabadságharc 231
AMERIKA ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARC. 235 kérdésben egy idegen külképviselet a magyar kormányelnök felkérése folytán közvetítésre vállalkozott és hogy ezzel a forradalmi kormány egy idegen kormánnyal közvetlen érintkezésbe került. Hogy e kapcsolat megszakadása ellenére Amerika figyelme röviddel azután hivatalosan is Magyarország felé terelődött, ahhoz mindenesetre nagyban hozzájárult Stiles ügyvivőnek 1849 április 30-án Clayton M. János északamerikai államtitkárhoz intézett jelentése, melyben a magyar függetlenségi harc tavaszi győzelmeiről beszámolt,1 de talán még sokkal inkább hozzájárultak olyan körülmények is, melyeket csak újabban talált és alább ismertetett iratok fednek fel a maguk teljességében. Az amerikai magyarok, — mert a fordulat előidézésében határozott szerepük volt, — csekély számuk ellenére is élénk figyelemmel kísérték a magyarországi eseményeket és a tavaszi hadjárat sikereinek hírére úgy érezték, hogy nekik is a mozgalom támogatására kell sietniök. Az alkalom fölötte kedvező volt, mert az erdélyi orosz beavatkozás Amerikában nemcsak a fegyveres beavatkozás elleni mozgalomnak tartalékban tartott energiáját robbantotta ki, de az Oroszországtól alátámasztott osztrák és porosz hatalmak túlsúlyától a nyugati alkotmányos hatalmak biztonságát is féltette. Ha valahol, úgy a távoli Amerikában sokkal inkább észrevették annak a nagy mérkőzésnek a kialakuló körvonalait, mely Oroszország ellen a krimi háborúban csakhamar elkövetkezett és árnyékát már is előrevetette, és az amerikai közvélemény nem idegenkedett a gondolattól, hogy az orosz hatalom ellen küzdő nemzetek alátámasztása egyben Amerikának is jól felfogott érdeke és hivatása. Nincs okunk kétségbevonni azt, hogy ez a gondolat az amerikai magyarok megmozdulásakor már Clayton államtitkár dolgozószobájában sem volt ismeretlen,1 mert különben nem adott volna oly gyors és határozott választ a hozzá intézett kérelemre, mint az a valóságban történt. A magyarországi születésű Breisach Lipót Richárdot illeti az érdem, hogy a mindössze 20 newyorki magyart maga köré gyűjtve május 24-én a Shakespeare-Hotelben tartott összejövetelen azt javasolta, kérjék fel az amerikai kormányt, hogy Magyarországba követet 1 A vonatkozó részleteket közli Curti id. m. 151—152. 1.
