Századok – 1927-1928

Értekezések - LUKINICH IMRE: Kossuth Lajos és a Magyar Történelmi Társulat 225

226 LUKINICH IMRE. — KOSSUTH LAJOS ÉS A MAGY. TÖRT. TÁRS. dig kérlelhetetlenül kivívja a maga logikáját a nemzeteknek vagy életükben, vagy halálukkal. Aki politikával foglalkozik s azon »lux veritatis« fényével nem ismerős, mely a történelemből világít, jobb, ha politika helyett kőművességre adja magát, mint a francia szólásmód szól." Kossuth az emberiséget szerves testnek tekinti, melynek szervei a nemzetek. „A törvény itt is az, ami általában a természetben. Nem egység, hanem összhangzás a különféleségekben. Ezeknek észlelése s az összhangzás kapcsolatának kutatása egyike a legháládatosabb feladatoknak, melyeket az emberész magának kitűzhet a progressivités érdekében. S e feladat a történészé. Nem a chronistáé, hanem a történészé. A kettő nem egy. Amaz csak az anyaghordó napszámos. Emez építész. De nemzetek kettős organismusok. Nemcsak az emberiség organicus tagjai, hanem collectiv egyéniségek is. Ez utóbbi minőségben semmi sem lehet reájok nézve fontosabb, mint az önismeret. Ennek kútfeje a történelem. Ez, ha szabad magamat így kifejeznem, a nemzetegyén psychologiája. Ez egy szó eléggé jelzi, mennyire fontosnak tartom a történelmet. Növeli e fontosságot az, hogy »nemzet« egyenesen történelmi productum. Faj nemzetiséget alkothat. Nemzetet csak a történelem. Nemzet államgeographiai társadalom, mely csak történelmileg születhetik, történelmében él s történelmével kapja s bírja létjogát." Kossuth magas történetbölcseleti felfogása, mely Iratait a legbecsesebb történelmi forrásművek közé emeli, ma sem múlta idejét, megállapításai legtöbb tekintetben ma is érvényesek. A Thallóczy személye által közvetített kapcsolat Kossuth és a Társulat között egyelőre Thallóczy útján élt tovább. 1882 március 27-én Thallóczy megküldte Kossuthnak Vasvári Pálról és keleti kereskedelmünk múltjáról szóló tanulmányait egy levél kíséretében, melyben kiterjeszkedik Oroszország balkáni politikájára és a fiumei kérdésre is s egyúttal jelzi, hogy az év folyamán nagyobb oroszországi útra készül. Mikor Thallóczy hazaérkezett, október 27-én részletesebb levélben számolt be tapasztalatairól és benyomásairól; arról is jelentést tett Kossuthnak, hogy nagyobb művet készül írni Oroszországról s annak politikai és gazdasági mozgalmairól. „Megírandó munkám egyik fejezetét képezendi : az 1848. jobbágyfelszabadítás minő gazdasági következményekkel járt a birtokos osztályra s a társadalomra nézve,