Századok – 1927-1928

Értekezések - LUKINICH IMRE: Kossuth Lajos és a Magyar Történelmi Társulat 225

KOSSUTH LAJOS ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT. 227 mért szegényebb legtöbb helyen az úr, mért vagyonosbb a paraszt? Ugyanezt a tünetet az 1861. orosz felszabadí­tásra nézve is ki akarom fejteni s mintegy előtérbe állí­tani: analog okok mily különféle következményekkel jár­nak. Ez a théma már rég foglalkoztat, csak az 1848-iki vezérek eszméit nem tudom. Mit gondoltak akkor a föld­felszabadításról? Igaz-e, bogy a lelkesedés mámorában a nemesség nem is gondolta, bogy elhamarkodja a dol­got? A 48. financministerium az úrbéri kárpótlás eszmé­jénél egyéb mint simpla manipulationális ügyre gon­dolt-e? Agrárius rajongóknak 48-ban volt s lehetett-e . talaja? Mindezek oly kérdések, melyeket egy Horváth Mihálya az illető kornak sem oldhat meg, ha az illető levegőt nem ismeri, nem érti." Kossuth még 1882 májusában készült válaszolni Thallóczy március 27-i levelére; levelét meg is írta, de közbejött okok miatt nem küldötte el. Midőn pedig a hírlapokból arról értesült, hogy Thallóczy Oroszországba utazott, a levél elküldését visszaérkezéséig felfüggesz­tette. November 21-én azután mindkét levelére együtt válaszolt. Levelének rendkívül becses része az 1848-iki jobbágyfelszabadításra vonatkozik, melyet Kossuth fo­galmazványából a következőkben adunk: „ön tájékoz­tatni szeretne az 1848-ki fölszabadítás »levegője« felől. A dolog igen egyszerű. 1832—6-ban megbukott az örökváltság, pedig nem is volt valamely radicalis democraticus dolog, mert csak annyiból állott, hogy »ha meg bír egyezni földesurával«, a jobbágy magát megválthatja. Én akkor azt mondtam Deáknak: Én ekkoráig csak egy positiv célt tűztem ki magamnak, azt, hogy írott országgyűlési tudósításimmal utat török a sajtószabadság felé. Ε naptól kezdve egy más célt is kitűzök magam elé: a föld felszabadítását a jobbágyság bilincseiből. Nem tetszett a méltóságos aristocratiának az optativus örökváltság, mint szép lassú derivativum? Jó; lesz (a francia) augustus 4. 1789. Nem nyugszom, míg keresztül nem viszem. Deák e határozatomra alludált is egyik beszédében a közösügyes úgynevezett parlamentben. Én e célnak magam elibe kitűzésénél politikai s köz­gazdászati tekintetek által vezéreltettem. 1. Háromszázados tapasztalás állt előttünk, hogy a nemesség maga nem bírt a Habsburg-ház »birodalom­egységesítő« politikájával megbirkózni. Ezt a tehetségét 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom