Századok – 1927-1928

Értekezések - FEHÉR GÉZA: A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban 1

A BOLGÁR EGYHÁZ KÍSÉRLETEI És SIKEREI HAZÁNKBAN. 11 császár szövetségében Bulgáriában, egészen Szkopjéig. A Fundatio Sancti Albani Namucensisben u. i. azt ol­vassuk, hogy Szent István király a konstantinápolyi császár szövetségében elfoglalta Cesarie városát. Ez azt jelenti, hogy miután a dunai rész már az együtt operáló Vasilios és István kezébe került és pedig Istvánéba Ajtony országa, Vasilioséba Moesia városai, végül Vidin is, a két sereg egyesült s a Mora va·-völgyi várak elpusz­títása után Cesarie—Szkopjét is elfoglalta.1 Abban a pillanatban, amikor Sámuel szövetségre lépett István király legnagyobb ellenségével, a magyar király meg válaszul II. Vasiliossal, Sámuelre nézve fiá­nak a magyar király testvérével való házassága elvesz­tette jelentőségét. És Sámuel, aki csak Bulgária felszaba -dításának gondolatában élt, tüstént elszakította a már haszontalan, sőt „gyűlöletes" kapcsot. így érthetők a Skylitzes-pótlás idézett szavai: Ő (Gavril-Éomán) a ma­gyar király leányát „még Sámuel életében meggyűlölte és elűzte". Ez bizonyára 1001 és 1005 között történt. Ez a magyar hercegnő, Géza fejedelem leánya s Szent István testvére volt a bolgár szabadságharc hősé­nek, Delján Péternek az anyja. A magyar hercegnő természetesen testvéréhez, Ist­ván királyhoz menekült. De mint aki évekig idegen or­szágban élt, férjhez adva mint diplomáciai eszköz, majd meg félredobva mint már fölösleges, hogy érezhette ma­gát itthon? Ott, Bulgáriában már egy teljesen más élet­hez szokva, más világban élve s tiszteltetve mint trón­örökösné, itt, testvére udvarában (különösen, hogy a magyar udvarban egészen nyugati, német szellem volt, amely az Árpád-családból való rokonoknak is idegen s gyűlöletes volt) egy neki· teljesen szokatlan új körben, elűzetve férjétől, nem találhatta meg a megfelelő helyet Sámuel cár kitaszított menye. Ilyen helyzetben alig ta­lálhatott ebben a korban más megoldást, minthogy kolos­torba vonuljon. Valóban, találunk is nálunk egy apácakolostort, a Veszprém völgy it, amelynek alapítólevele olyan különös­ségeket mutat, amelyek alapján feltehetjük, hogy Szent István ezt a kolostort testvére, Delján Péter anyja ré­szére alapította s így talán magyarázatát adhatjuk annak a talánynak, miért görög nyelvű ez az alapító­levél. 1 G. Fehér, BUB 141—156. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom