Századok – 1927-1928

Értekezések - FEHÉR GÉZA: A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban 1

10 FEHÉR GÉZA. bolniok és építeniök kellett, ami annyi munkát adott a magyar uralkodónak, hogy minden erejét itthon kellett felhasználnia. A fáradhatatlan bolgár cár, Sámuel, akit egész tevékenysége olyan embernek mutat, akit nem hoztak zavarba új helyzetek, mihelyt megértette ezt, azonnal megváltoztatta politikáját. Keresett magának hasznosabb szövetségest és meg is találta azt Ajtonynak, Bánát urának személyében, aki a fiatal magyar király ellensége volt és teljes önállóságra törekedett. Ε szövetség létrejöttét sok körülmény támogatta Elsősorban az, hogy Ajtony birodalma ősidőktől fogva folytonos kapcsolatban volt Bulgáriával, sőt e terület honfoglaláselőtti lakói egyenesen bolgárok, s természetesen magyar uralom alatt is a bolgár nemzeti egyház hívei voltak. De leginkább közrejátszott a szövetség létrejöttén az, hogy Ajtony, önállóságra törekedvén István királlyal szemben, nem találhatott megfelelőbb támaszt, mint a szomszédos, bolgár birodalom urát, Sámuel cárt, aminthogy Sámuelnek se kínálkozott egyebütt szövetség, mint itt. ' tJj szövetségesét Sámuel cár a bolgár egyház, a bolgár nemzeti kultúra legfőbb őrzője által igyekezett szorosabban magához kapcsolni. Valóban azt talál juk, hogy a szomszédos vidini bolgár püspökség által egyházi propagandát kezdett ezen a területen. Maga Ajtony, aki a Gellért-legenda szerint a Körös folyótól az erdélyi részekig s Vidinig és Szörényig uralkodott, Vidin városában keresztelkedett meg — szóval egy bolgár püspöki székhelyen — s Maros városában, székhelyén Keresztelő Szent János tiszteletére monostort építtetett „görög" = bolgár barátok számára. Ajtony tehát teljesen Sámuel érdekkörébe került. Ez pedig igen nagy értéket jelentett Sámuel számára, mert forrásunk szerint Ajtonynak több katonája volt, mint magának István királynak, akinek nem akarta alávetni magát, sőt vámot vetett a királynak a Maroson lefelé szállított sójára is. István királynak, aki nem tűrhette Ajtony politikai s egyházi különállását, szövetségest kellett keresnie Sámuel cár és a bánáti fejedelem szövetsége ellen s a szövetséges természetesen nem lehetett senki más, mint Sámuel nagy ellensége, II. Vasilios bizánci császár. így értjük azután meg, miért járt István király "Vasilios