Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Schipa; Michelangelo: Un principe napoletano amico di Dante. Ism. Miskolczy István 188

188 TÖRTÉNETI IRODALOM. 188 boldog· Margit életiratai között majd csak a bolognai kézirat szövegének tüzetesebb vizsgálata fogja eldönteni. A másik magyar dominikánus apáca, akit a középkor felfogása szentnek tartott, de akinek a kultuszát az egyház nem hagyta jóvá, magyarországi boldog Ilona, akinek legendája codexben (függelék f35—f37) közvetlenül boldog Margité után olvasható. Boldog Ilonának, aki boldog Margitnak volt a kortársa, de életadatai még tisztázásra várnak, ez az életrajza megvan másolatban a dominikánus-rend római központi levéltárában, amelyet Paolo Serafmo Facconi dominikánus 1752-ben a rend egyetemes főnökének részére készített. Sorbelli nem ismeri ezt a másolatot, de nem említi boldog Ilona legendájának másik két szerkesztését, Ambrogio Taeggioét, amely szintén a római dominikánus-rendi levéltárban van, valamint a sienai Biblioteca Communaleban lévő nagyon becses legendát sem. amelyekről először E. Fawtier (La vie de la Bienheureuse Hélène de Hongrie, megjelent: Mélanges d'archéologie et d'histoire, Roma, 1913, 3—23. II.) emlékezett meg. (A. boldog Ilonára vonatkozó bagiografikus anyagot összegyűjtve közli az Acta Sanctorum 1926-ban megjelent legutolsó kötete november 8-ikánál.) Sorbelli igen becsesnek mondja Magyarországi boldog Mór (meghalt 1336-ban) életrajzát, amelyhez az adatokat Borselli az 1493-i (? 1494. v. ö. Innocentius Taurisano: Hierarchia Ordinis Predicatorum, Roma, 1916. 22. 1.) ferrarai egyetemes káptalanon hagyta. Borsellinek ezt az életrajzát, jórészt csak stiláris átalakításokkal közölte már Leandro Alberti (De viris illustribus, 217. s köv. 11.) is, míg Magyarországi boldog Mórnak az Acta Sanctorumban március 20-ról közölt életrajza (Acta Sanctorum Mártii tomus II. 251—5. 11.) Ambrogio Taeggio szerkesztéséből származik. Sorbelli hasznos munkát végzett, amikor felhívta a figyelmet Borselli becses, magyar vonatkozásokban is bővelkedő életrajzgyüjteményére, amelynek anyagát a további kutatások hivatottak kellőkép értékesíteni. Tóth László. Michelangelo Schipa: Un principe napoletano ainico di Dante (Carlo Martello d'Angiö). Napoli. Itea-editrice. 1926. Bibi. di Coltura Méridionale. III. Schipa, a nápolyi egyetem érdemes agg professzora, az előszóban megemlíti, hogy „nel mezzo del cammin di nostra vita" megírta Martell Károly történetét (Arch. stor. Nap. XIV—XV. k.) s ezt a munkáját az újabban Cutolo szerkesztésében megindult Biblioteca di Coltura Méridionale c. vállalat számára át akarta dolgozni, de úgy találta, hogy könynyebb 35 év után a munkát újra írni. mint átdolgozni. így jött létre ez a mű. Az életrajz tulajdcnképen korrajz. A szerencsétlen herceg