Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Sorbelli; Albano: Una raccolta poco nota d’antiche vite de Santi e Religiosi Domenicani. Ism. Tóth László 186

186 TÖRTÉNETI IRODALOM. 186 alkalmazható. Valamilyen nevet azonban mégis csak kell adni ennek a különös államnak. Nem látok tehát semmi nehézséget abban, hogy a „patrimonialis" kifejezést Max Weber értelmezésében miért ne lehetne használni. „Soweit die Gerichtsherrlichkeit und andere Rechte rein politischen Ursprungs nach Art privater Berechtigungen behandelt wurden, scheint es für unsere Zwecke terminologisch richtig, von „patrimonialer" Herrschaft zu sprechen" (Wirtschaft und Gesellschaft. Zweite Auflage, 1925. 137. 1.). Az így értelmezett patrimonializinusnak pedig határesete a feudalizmus. Ezt Belownak is el kell fogadnia, aki oly szép, világos meghatározást tud adni a feudalizmusról: „Ihr gemeinsames Wesen liegt in dem Übergang der Hoheitsrechte oder öffentlichen Rechte an andere Hand, der in dem Verlust der Untertanen nur eben seinen Gipfel findet" (279. L). A „Lehnwesen" pedig csak egyik tényezője az „Immunitás" és az „Einung" mellett ennek a felségjogokat magánkézre adó folyamatnak. Ezek a könyv legszebb részei. Csakhamar azonban elveszti az utat. A feudalizmus okairól szólva, szemben az eddigi gazdasági, katonai, vagy éppen nemzeti (Germanentum!) okokat hangoztató elméletekkel, nem tud kielégítő megoldást találni. Below szerint „das deutsche Reich das Missgeschick gehabt hat, aus der Not seiner politischen Lage heraus zu Veräusserungen vonöffentlichen Rechten schreiten zu müssen" (293. 1.). Ez a „deus ex machina" azonban nem magyarázat. Különben is egy pár mellékesen odavetett sor az egész. Dopsch az elevenére tapint Below magyarázatának, midőn megjegyzi: ,.Die Veräusserung der öffentlichen Rechte darf nicht bloss als Negatívum aufgefasst werden, also „Missgeschickt" des deutschen Reiches... Die Veräusserung von Hoheitsrechten erfolgte nämlich vielfach doch zu dem Zwecke, um staatliche Aufgaben durchzuführen..." (Mitteilungen d. Instituts f. öst. Gesch. 36. köt. 19., 20. 1.). Az eladományozást Below mindig csak a rendek szempontjából nézi, pedig ez jellemző kormányzati elve a passzivitásra berendezett középkori állán' nak. Ez az elv érvényesül már a Merovingok és Karolingok alatt, s a „Lehen", felségjogok adományozása ennek az elvnek csupán fejlettebb feltételek közé zárt formája. így a probléma gyökere a patrimonialis királyság lényegébe nyúlik,vissza, annak különleges, egyéni lelkületébe, melynek létezéséről Below semmiáron sem akar tudomást szerezni. Váczy Péter. Albano Sorbelli: Una raccolta poco nota d'antiche vite clï Santi e Religiosi Domenicani. Bologna, 1922, Stabilimenti Poligraíici Riuniti. 8-ad r., 27. 1. A bolognai egyetemi könyvtár 1999. számú kézirata Girolamo Borsellinek, a XV. században Bolognában élt