Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Sorbelli; Albano: Una raccolta poco nota d’antiche vite de Santi e Religiosi Domenicani. Ism. Tóth László 186

TÖRTÉNETI IRODALOM. 187 dominikánus szerzetesnek (1432—1497 november 25, életrajza és munkái röviden említve: Quetif-Eehard, Scriptores Ordinis Praedicatorum, vol. I. Paris, 1719, 883 1.) Cronica magistrorum general ium or dini s fratrum Praedicatorum című munkáját tartalmazza. Ez tulajdonképen a rend általános főnökeinek életrajzgyűjteménye, beleszőve azonban a rendi vagy tudományos működésüknél fogva jelentős rendtagok életrajzait is, egyesekét halálozási évük eseményeihez kapcsolva, míg másokét az író a munkájához csatolt függelékben állította össze. Borselli munkája természetesen legnagyobbrészt compilatio, amelyet szerzője vagy már előtte fekvő szövegekből, vagy pedig a rend egyetemes káptalanjain a rendtársaktól hallottakból állított össze. Elsőrendű forrásértéke munkájának csak ott van, ahol kortársairól, vagy saját élményei alapján beszél. De értéktelennek e gyűjtemény éppen nem nevezhető, mert a benne foglalt életrajzok egyikmásika, azóta már veszendőbe ment források nyomán, néhány máshonnan ismeretlen adatot őrzött meg, vagy pedig az illető szent életének egy különben ismeretlen változatát adja. Borselli gyűjteménye eddig sem volt ugyan kiaknázatlan, anyagát bőségesen felhasználta rendtársa, Leandro Alberti (De viris illustribus Ordinis Praedicatorum libri sex, Bononiae, 1517) és Flaminius Cornelius (Ecclesiae venetae antiquis monumentis nunc etiam primum editis illustratae, vol. VII.) is, akiknek munkáiból az életrajzok egynémelyikét átvette azután az Acta Sanctorum is. Borselli gyűjteménye maga azonban mindmáig kiadatlan maradt. Ezen a hiányon kívánt most Albano Sorbelli legalább némileg segíteni, amidőn jelen munkájában leírta a Borselli-gyüjtemény 22 dominikánus szentjének életrajzait, amelyek között három van, amely bennünket magyar vonatkozásainál fogva közelebbről érdekel. Borselli gyűjteményében (függelék f31—f35) megvan Árpádházi boldog Margitnak egy 52 fejezetből álló életrajza, amelyről Sorbelli azt állítja, hogy nem mutat egyezést boldog Margitnak az Acta Sanctorumban, január 28-ikánál (Acta Sanctorum, Januarii tonius II, 897—909. 11.) közölt legendájával, ellenben közelebbi rokonságban látszik állni az ú. n. Nápolyi Margit-legendával, amelyet Knauz Nándor tett közzé. Sorbelli meg is állapítja, hogy a kezdő- és a végsorok mindkettőnél azonosak. Ehhez hozzáfűzhetjük azonban, hogy a Borselli-féle szövegből, amelynek fejezetcímeit Sorbelli közli is, csupán az első négy fejezet címe egyezik meg a Nápolyi-legenda I. részének első négy fejezetével, a többi már eltérő szövegezést mutat; aminthogy a Borselli-féle életrajz fejezeteinek száma (42) is sokkal kisebb a nápolyi legendáénál (I. rész 60., II. rész 70. fejezet). Ilyenformán Borselli szövegének viszonyát a nápolyi legendához, valamint helyét