Századok – 1927-1928

Értekezések - KMOSKÓ MIHÁLY: Gardizi a törökökről 149

160 KMOSKÓ .MIHÁLY. kézirata a meshedi mecset könyvtárának birtokát képezi, több más fontos hasonló tárgyú munkával egyetemben, aminők Ibn Failân risâlah c., a volgai bolgárokhoz tett útjának teljes szövege, valamint Ibn al-Faqíh al-Hamadání földrajzi munkájának rövidítetlen példánya; ezeket eleddig részben Jáqút földrajzi szótárából, részben Saizarí kivonatából ismertük. A béke boldog napjaiban Meshedbe eljutni gyerekjáték lett volna. Az ember Budapesten hajóra ült és Galacig meg sem állt. Ott egy fekete tengeri gőzösre bzállt át és Batumban kötött ki ; Batumban vasútra ült és ázsiai kényelemben utazott Bakuig. Bakuban újból tengerre szállt és Krasznovodszkban kötött ki. Krasznovodszkban már várta a transkaspiai vasút kényelmes fülkéje, amelyben szépen eljutott Askabad-ba; Askabad-tól Meshedig nagyszerű automobil út vezet; amely nem hosszabb mint Budapesttől Bécsig. Erre, sajnos, ma már, a vörös Oroszországban, gondolni sem lehet; viszont a Törökországon és Perzsián átvezető szárazföldi út oly drága, hogy csak milliárdosok engedhetnék meg maguknak. Sikerül-e más úton-módon ezt a ránk nézve olyan fontos munkát előkerítenünk, nem tudom. Ε végből bizonyos lépések máris történtek, de hogy azoknak lesz-e foganatjuk, az a jövő titka. Addig is be kell érnünk azzal a ténnyel, hogy még az esetben is, ha a meshedi kézirat szövege nyilvánosságra nem kerülne, al-öaihání munkáját teljesen elveszettnek nem szabad tekintenünk. Kutatásaim eredményeképen leszögezhetem, hogy Ibn Rustah enciklopédiájának az földrajzi része, amelyet de Goeje a Bibliotheca Geographorum Arabicorum VII. kötete gyanánt adott ki,_ egészen az Iszpahán leírását tartalmazó fejezetig al-Gaiháni földrajzi munkájából van kiollózva. Sajnos hely szűke miatt nincs módomban részletesen megokolni e talán túlmerésznek látszó megállapításom igazságát; Gardízí szövegét bevezetés és német fordítás kíséretében amúgy is közzé fogom tenni: ott azután részletesen kifejtem, mire alapítom ezt a következtetést. Ehhez azonban hozzá kell tennem azt is, hogy Ibn Rustah munkája forrásának szövegét erősen rövidítve közli; ezt a körülményt a szöveg felhasználásánál figyelembe kell vennünk, Gardízí másik forrása gyanánt Ibn Xordádbeh munkáját nevezi meg. Melyiket, nem árulja el. Tudjuk ugyanis, hogy Média ez az egykori postafőnöke több könyvet írt ugyan, de ezek közül tárgyunk szempontjából csupán kettő jöhet figyelembe. Az egyik történeti mü, amelynek címe Muhammed b. Ishâq an-Nadîm Iihrist\e